24.fejezet

Sziasztok!
Itt a kövi fejezet.Nem lett olyan jó, de igyekszem a kövi fejivel is.
Jó olvasást és remélem kapok egy kár komit is.
Puszancs annamari

Renesmee szemszöge:
-Ideje menni tesi lesz -húzta el a száját Carlie
-Emilynek és Edwardnak és nekünk Jasperrel is tesink lesz.mehetünk együtt
-Rendben van-mondtam
A tesi gyorsan el ment, pláne hogy szabad foglalkozás volt, a lányok röplabdáztak a fiúk fociztak Én Carlieval  Alicel és még egy pár lánnyal akit nem ismerek, és a másik csapatba volt Emily és a többi lány.Emilynek nem tetszhetünk, mivel folyton próbált valamelyikünket eltalálni,de mi mindig vagy vissza ütöttünk, vagy elléptünk az ütései előtt.De egy óvatlan pillanatban Carlie leütötte a labdával.jót nevetünk magunkba.Az óra végén mikor átöltöztünk mentünk ki a parkolóba, ahol már anya várt minket.
-Szia!-köszöntünk mind ketten, de anya valamiért ideges volt.
-Mi a baj anya?-kérdezte Carlie
-Semmi!Miből gondoljátok, hogy van valami baj?-húzta fel a szemöldökét
-Hát csak látszik rajtad, hogy valami bánt.Csak nem találkoztál a vámpír dokival?-kérdeztem mire anya olyat fékezte hogy beütöttem a fejem a műszerfalba.
-Aú ez fájt! Mi van anya mit mondtam?-közben maszíroztam a homlokom
-Ne haragudj, nagyon fáj?-megráztam a fejem-de mondjatok csak honnan  tudtok a vámpír dokiról?
-Hát tudod nem egyedül van, heten iskolában járnak, és még van a doki meg a felesége-mondtuk anya meggyötört arcal nézet ránk.
-Fel ismertek titeket:?
-Nem de azt mondták, hogy hasonlítunk valakire.Alice azt mondta hogy a legjobb barátnője volt de valami baj miatt külön váltak és a barátnője meghalt-mondtam mire anya szeme elkerekedett.
-Ti beszéltetek velük?
-Igen Alice  mellet ültem és elkezdtünk beszélgetni az ebéd szünetbe meg együtt ebédeltünk a testvéreivel is.úgy gondoltuk, jobb ha többet megtudunk róluk.De azt nem értem, hogy Jacob miért nem szólt róluk.
-De szólt csak én nem akartalak titeket ezzel terhelni-nézet ránk bűnbánóan
-Jó de akkor is vadászat közben is összefuthatunk arra nem gondoltál?-mondtam miközben megérkeztünk.
-Jó igazatok van .-hagyat annyiban anya-na de gyerünk Renesmeenek még el kel készülnie.-váltott témát anya.
Annyira belefeledkeztem a vámpírokba, hogy ki is ment a fejemből az este.hirtelen elöntött a pánik.
-Úr isten! Mit vegyek fel?Még el is kell készülni.ó  nem leszek kész időben.mondtam és megragadtam anya kezét és felhúztam a szobába.amikor beértünk, szembe néztem anyával.majd megszólaltam.
-Anya segíts kérlek válasz ki nekem ruhát még én lefürdök?-anya csak bólintott, majd ment a gardróbomba én meg a fürdőbe megnyitottam a csapot majd vissza mentem a szobámba fehérneműért és a törölközőért. és már mentem is fürdeni.Nem asztattam magam a vízben sokáig sietnem kellet.Még én fürödtem, anya addig előkészítette a ruhám.Azért kérem mindig őt,mert egyforma az ízlésünk.Anya mindig azt mondja, hogy ember korában nem így öltözködött,de mióta vámpír azóta megváltozott.Most egy lila pántos felsőt amin pillangó volt kirakva stasz kövekkel és egy sötét szürke nadrágot, meg egy hozzá illő lila balett cipőt és egy szürke dzsekit amit ha fázok felvehetek.A hajamat leengedtem.Még egyszer megnéztem magam a  tükörbe amikor meghallottam Jake hangját,majd rögtön Carlie rontott be a szobámba vigyorogva
-Renesmee!A háziállat megérkezett és csak rád vár-még ő mindig vigyorgott és csak a szememet forgattam.
-Először is van neve!!Másodszor megyek már-mondtam és indultunk le a lépcsőn.
Lent volt mindenki rajtunk kívül Anya Tiff Jake.Mikor megláttam Jaket egy testhez simuló fekete pólóban amin egy farkas fej volt és egy sötét kék nadrág.Eszméletlenül jól nézet ki,jó első perctől vonzódom hozzá de most még jobban tetszik.Mikor leértünk Carlie leült én meg anya mellé álltam.
-Szia!Gyönyörű vagy-mondta és végig máért én meg elpirultam zavaromban és elmormoltam egy "köszönömöt" és lehajtottam a fejem-Indulhatunk?
-Persze-válaszoltam és adtam egy puszit anya arcára, majd felkaptam a táskám és mentem is az ajtóhoz ahol Jake várt.De anya még oda szólt
-Vigyázz a lányomra Jacob!
-Ne aggódj!Még az életem árán is vigyázok rá!-jelentette ki majd indultunk kifelé az ajtón.Majd beszálltunk Jake kocsijába és elindultunk Port Angelesbe mozizni.Bár a filmből nem sokat láttunk, mert folyton egy mást néztük,de nem érdekel.A film végén beültünk egy kajáldába.Én rendeltem egy hamburgert és sült krumplit és lightos colát.Jake ennek a  háromszorosát rendelte. A pincér nagyot nézet és vissza és kérdezte a mennyiséget.mi pedig jót kuncogtunk rajta.Még vártuk a kajára beszélgettünk.
-Te valóban meg fogod ennie ezt a sok hamburgert?-kicsit én is kételkedtem benne
-Hidd el elfog fogyni-vigyorogva
-Hát ha te mondod.-válaszoltam.
Sokat beszélgettünk evés közben is és még egész haza felé úton .Elmesélte az eddigi életét.bár nagyon rossz volt hallani hogy szerelmes volt az anyámba, de ezt neki semmiért sem mondtam volna ki.Én ugyan úgy elmeséltem az életem, hogy mennyire rossz volt amikor anya nem velünk volt.és milyen gyerek csínyt követtünk el Carlieval.Észre sem vettem mikor érkeztünk meg, csak arra lettem figyelmes, hogy Jake leállítja a motort.Majd kiszállt és kinyitotta a kocsi ajtót nekem is.
-Hát megérkeztünk-sóhajtotta
-Igen.Köszönöm az estét-mondtam pipacs vörösen
-Nagyon szívesen és remélem lesz még ilyen-mondta kicsit vidámabban.
-Ha szeretnéd,felőlem lehet-válaszoltam félig kitérve.
-Te döntesz.Bár mikor a rendelkezésedre állok.-mondta szatulálás közben.
-Jó akkor megbeszélünk egy időt.-mondtam nevetve amin ő is mosolygott.
Adtam egy puszit az az arcára,majd elköszöntünk egymástól és elment.

Bella szemszöge:
A kórház felé menet végig azon imádkoztam, nehogy Carlisleal keljen egy helyen dolgozni.Nem vagyok felkészülve arra hogy újra találkozzak velük.De a munkán kívül is bár hol bármikor összefuthatunk.hiszen egy helyen lakunk mi is ugyanúgy vadászunk és a lányok suliba járnak sok helyen találkozhatunk.
Amint oda értem leállítottam a kocsit és kiszálltam a portán megkérdeztem hova kell mennem az állás miatt.Az útba igazítás után már ott is voltam, de nem volt ott senki,így úgy gondoltam, hogy bekopogok.Egy szabad után bementem.
-Jó napot! Az állásra interjúra jöttem-mondtam De már tudtam hogy hiába volt minden imám ez nem vált be.Háttal állt nekem majd megfordult, és szembe találtam magam egy megdöbbent aranybarna számpár nézet rám.

23.Fejezet

Sziasztok!
Tudom, hogy régen tettem fel frisst,de most ezt pótolom :)
Remélem azért kapok komikat is.Nagyon örülnék neki.
Jó olvasást!
Puszancs 
Annamari

(Renesmee szemszöge:)

-Szia Renesmee vagyok de nyugodtan szólíts Nessienek.-mondtam én is.Többet óra végéig nem beszéltünk, de egész végig figyelt már nagyon frusztrált, így eldöntöttem, hogy mihelyt kicsengetnek, megkérdezem hogy mi ilyen érdekes rajtam.Amikor meghallottam a csengőt elkezdtem pakolni.de Alice még mindig bámult.Nem bírtam tovább.
-Bocsi de megmondanád, hogy mit bámulsz ennyire rajtam?Tudod elég idegesítő.-mondtam nyugalmat erőltetve magamra
-Ne haragudj, de annyira hasonlítasz egy nagyon régi barátnőmre.És ez sok sebet szaggatott fel-mondta és ha tudott volna sírni már zokogott volna.
A terem üres volt már csak mi ketten voltunk bent.
-Ne haragudj nem tudtam.ha tudom nem szólok.Bár nem láttalak még és nem voltam amnéziás sem szerintem nem én vagyok.Biztos az egyik klónom volt a barátnőd-mondtam és próbáltam jobb kedvre deríteni.El is mosolygott a mondatom hallatán.-Vagy lehetek az új barátnőd-folytattam bólintott Majd hirtelen vigyorgott.
-Szeretsz vásárolni?-kérdezte csillogó szemekkel
-Nem nem  rajongok érte , de nem is utálom mit anya..vagyis a nővérem -hupsz ez kicsúszott.
-Elmegyünk ma suli után vásárolni?-hogy vigyorog és azok a kutya szemek.nem lehet ellenállni.
-Ne haragudj, de mára már van programom-mondtam mosolyogva.
-Ó de kár, nem bírod lemondani?Olyan jó lenne senki nem akar velem jönni .Kérlek gyerünk ma-kérlelt kiskutya szemmekkel.Nagyon nehéz volt megállni hogy ne vágjam rá az igent.de muszáj.
-Ne haragudj de nagyon  fontos nekem .Randizni megyek és ezt nem akarom lemondani semmiért sem.
-óh akkor megértem,de akkor holnap?ugye holnap nem randizol?
-nem holnap szerintem nem .-Mondtam majd a nyakamba ugrott.
-De jó akkor holnap.Hány órád lesz?az én kocsimmal megyünk?-és mondta de már nem bírtam vele a tempót, hogy lehet valaki ennyire hiperaktív és ennyit beszélni.
Csak arra lettem figyelmes hogy kicsit rángatnak.
-Nessie figyelsz te rám?-
-Persze, de gondolkodom, hogy milyen órám lesz.-hazudtam
-Akkor nézd meg én meg megmutatom.
-Irodalom.
-Nekem rajz, de elkísérlek rendben?-mondta én meg bólintottam.Még sokat beszélgettünk és kérdeztük egymást.még el nem értünk a teremig. ott el váltunk, hogy majd az ebédnél talizunk.
a napom egész nap azzal telt, hogy minden órán be kellet mutatkoznom egy kicsit unalmas volt.De az óra többi részében hagytak hogy felzárkózzak.pedig ha tudnák, hogy nem ez az első iskola amit kijárok.Vajon hány vámpír van még itt rajtunk kívül Alice azt mondta hogy van egy pár testvére de nem mondta hogy mennyi.Van velük egy félvér is hosszú vörös haja van neki kb velem egy magas..neki lassabban ver a szíve, nekünk viszont egy kicsit ver gyorsabban az embernél ő sokkal inkább hasonlít vámpírra mint mi.de azért fel lehet ismerni ha valaki ismeri a vámpírokat.Meg láttam Carliet ahogy beszélget egy pár lánnyal és fiúval.hát igen Carlienál csak így megy.oda mentem hozzájuk bemutatkoztam és megfogtam Carlie vállát, hogy tudjuk beszélgetni gondolatba.
-Carlie Nem csak mi vagyunk vámpírok
-Tudom találkoztam kettővel én is-gondolta és megmutatta hogy hogy néznek ki.Egy lány és egy fiú.A fiú magas bronz barna haja van és és egy vörös hosszú hajú lány.egy más kezét fogták szóval akkor együtt vannak.
-Akkor már négyen vannak és is kettővel találkoztam
-Nem értem a falka miért nem szólt róluk?-kérdezte de válaszolni nem tudtam mert hirtelen valaki befogta a szemem .Beszagoltam a levegőbe és megéreztem Alice illatát.
-Na ki vagyok-mondta torzított hanggal
-Hát azt hiszem hogy te Alice vagy
-Hogy találtad ki?Na mindegy csak azt akartam kérdezni, hogy van kedved velünk ebedélni?-kérdezte.Nem akartam megbántani azzal hogy nem ülök oda.Na meg amúgy is megkénne tudni hogy hányan vannak.
-Carlie szerintem jobb volna ha odaülnék.úgy könnyebben megtudjuk, hogy hányan vannak.-üzentem neki gondolatban.
-Rendben de én is veled megyek!-válaszolt ugyan úgy.
-Oké, de nem baj, ha Carlie is jön?-kérdeztem bár tudom, hogy úgy is bele megy.
-Ha szeretne akkor tőlem oké.-mondta már vigyorogva.
-Jól van menjünk mert már éhes vagyok.-Mondta Carlie
Együtt indultunk el az ebédlőbe,nagyon sokan voltak már bent tekintettemmel kerestem a többi vámpírt.Hamar meg is láttam őket külön ültek a többi diáktól.Hatan ülnek az asztalnál és ugye velünk van Alice így akkor heten vannak.Jó nagy klán ez tény és való.Meg vettük az ebédünket,ami nekem csak egy ásványvízből és egy salátából állt még Carlienak egy sajtburger és Cola.Alice is vett egy sajtburgert és egy ásványvizet bár nem eszi meg, de a látszatot tartani kell.Elindultunk a vámpír asztal felé egyre idegesebb lettem, bár nem tudom miért.Mikor oda értünk az asztalukhoz, a két vörös lányon kívül mindenki döbbenten nézet ránk.Ja igen hasonlítunk valakire.
-Sziasztok-köszöntünk mindhárman.
-Sziasztok!-köszöntek ők is mikor megtalálták a hangjukat.
-Na figyuzzatok! Ők itt Renesmee és Carlie.-mondta miközben leültünk az asztalhoz
-Lányok ők itt Emmet Rosalie Jasper Edward Emily és Ketrin.Ők a testvéreim
-Uh véletlenül nem rokonok a húgival?-Kérdezte azt hiszem Emmet
-Emmet!-Szólt rá a szőke szépség.Talán Rosalie
-Na most mi van?De nézzetek rájuk mennyire hasonlítanak rá.-kezdte megint.Megint hogy hasonítunk.
-Nem Emmet ők nem azok!-jelentette ki-Hallgasd és majd megtudod.-mondta tovább
-Jó sokan vagytok testvérek -szólalt meg Carlie.
-Igen tudod minket örökbe fogadtak a nevelő szüleink,bár aki vér szerinti testvér az Rosali és Jasper na és Emily és Ketrin-fecsegett tovább a kis kobold
-És mióta laktok itt?-most én kérdeztem
-Nem régtől egy pár hete költöztünk ide mert az apánk itt kapott állást a Forks i kórházban.
-Az jó a testvérünk is a kórházban fog melózni mint nővér.és előtte hol laktatok?-folytattam a kérdeződést.
-Miért kérdezel ennyi mindent?-vágott közbe a vörös hajú azt hiszem Emily
-Bocs csak tudod szeretek beszélgetni és azt hiszem hogy nem bűn érdeklődni.Vagy igen-mondtam neki én is.Nem kedvelem ezt a nőt
-Nem dehogy is!Igaz Emily?Egyébként Alaszkából költöztünk ide.Ti ugye Olaszországból?
-Igen , bár nem sokat laktunk ott,de jó hely.Voltál már ott?-kérdezte Carlie Alicetől.
-Egy párszor, de nem a városban járkáltunk, hanem ismerősünket látogattuk meg.Meddig éltetek ott?
-Csak 5 évet.-Mielőtt még tovább feszíthettük volna a húrt vége lett az ebéd időnek,így még volt egy óránk ami közös volt Carlieval Tesi.

22.fejezet

sziasztok!
Boldog Új Évet Kívánok Nektek.
Na és itt a kövi fejezet.
Jó gyógyír másnaposságra :)
Jó olvasást!
Puszancs Annamary



-Most hagy magamra kérlek, nem csinálok semmit de gondolkodnom kell.-suttogta
-Bella ugye nem ..-mondtam volna de közbe vágott
-Nem nem foguk elmenni ! nem adom meg senkinek azt az örömöt! és a lányom boldogsága többet ér mint bármi!-mondta majd elrohant.
Vissza sétáltam a házba és leültem a nappaliba ahol csak Tiffany volt.
-A lányok hol vannak?-kérdeztem erre tiff elmosolyodott
-Már mint renesmee?fent vannak a szobájukba.-látta hogy most nincs  kedvem így folytatta -JAcob mi a baj
-Semmi -mondtam tömören.
-Na látom hogy van valami, elmondod vagy nézzek utána?
-nézz utána-mondtam és vártam mit reagál
-Mi? Ezt miért csak most mondod?JAke ezt tudod mit jelent?-Hangosan beszélt mire én befogtam a száját.
-Tudom Tiff tudom, és ez miatt Balle is kiakadt egy kicsit.
-Látom és megértem őt de majd lenyugszik .
-Fel megyek Nessiehez egy kicsit.-mondtam és tiffany csak nézett rám értetlenül -Renesmeehez! Csak túl hosszú a neve és amúgy s jobban illik neki a nessie-mondtam és mentem is fel a lenyomatom szobájában.Halkan bekopogtam és vártam  hogy mikor enged be.Egy "szabad" után benyitottam ott feküdt az ágyon és nézte a plafont,ahogy közeledtem teljesen elcsodálkoztam, olyan gyönyörű még ilyenkor is.istenem most úgy oda mennék mellé és csókolgatnám és simogatnám őt, de nem tehetem. Csak amit ő szeretne csak azt teszem és még ő nem Kérre addig semmit nem teszek, bár nagyon nehéz lesz.mikor oda értem elé rám nézet  és a szembe nézet amitől meszünk körülöttem  minden és csak ketten voltunk.hosszú percekig csak néztük egy más szemét, majd erőt véve magamon megszólaltam
-Van egy perced számomra?
-Persze mond-mondta és felült mutat a kezével, hogy üljek le az ágyra.a szívemet melengette ez a gesztus, tudván hogy a közelébe enged.
-Na szóval mi lenne ha elfelejtenénk a bevésődést és csak simán megismernénk egymást?-mondtam mire Nessie  elgondolkodott, majd bólintott.
-Na lássuk csak , mi lenne ha holnap délután elmennénk moziba és utána beülnénk valahová enni?-mosolyra húzódott a szája ami engem is mosolygásra késztettet.
-Ez jó ötlet.így legalább megtudjuk ismerni egymást.
-Igen,de mint mondtam semmit sem akarok....-kezdtem de befogta a számat, amikor hozzám ért csak úgy pattogtak a szikrák.
-Hé az előbb mondtad, hogy felejtsük el a bevésődés!Nem azért megyek el veled, mert kötelezőnek érzem, hanem mert szeretnélek megismerni!-jelentet ki határozottan csillogó szemekkel, majd elvette a kezét a számról.ennek nagyon örültem ami vigyorgásra késztettet.
-Rendben.akkor holnap mondjuk délután hatkor neked megfelel?
-Meg, akkor hatra gyere értem.De megmutathatnád a várost is mert nem ismerek itt semmit sem.-ezek szerint tényleg velem akar lenni.Istenem köszönöm.
-De most mennem kell járőrözni,majd holnap akkor  hatkor találkozunk -mondtam és álltam fel nyomatékot hagyva a szavamnak.Nessie is fel állt az ágyról és előttem egy lépéssel megállt.
-Rendben.
-Ja és mi volna ha nem Renesmeenek hívnálak?Hanem Nessienek?kérdeztem félve
-Nessie?Hm ..nekem tetszik-mondta mosolyogva.bólintottam egyet és épp indultam volna kifelé.de előtte elköszöntem még tőle muszáj volt rá néznem.Olyan gyönyörű
-Akkor szia és jó éjt neked.
-Köszönöm és neked is jó járőrözést-mondta és megpuszilta az arcom.elpirulva mosolygott rám .ilyenkor még szebb.A szívemet csak úgy melengette a boldogság, amit az életembe hozott.rámosolyogtam majd kiléptem a szobából.

Renesmee szemszöge:
Reggel fáradtan ébredtem.nem aludtam sokat, valamiért a mai randin járt az eszem.Be botorkáltam a fürdőbe gyorsan lefürödtem fogat mostam megfésültem a hajam  és leengedve hagytam.Vissza menetem a szobába ahol anya már kiválasztotta a ruhámat mára a suliba.Igen ma már suli van.Az első napom a forks i gimibe.Egy fekete cső nacit és egy világos szürke pulcsit és egy barna mellényt hozzá egy magassarkú barna csizmát készített ki nekem anyu.Bár a vámpírok nem fáznak, de a félvérek igen.bár kevésbé mint egy ember.Mikor kész voltam elindultam lefelé, de közbe dörömböltem Carlienak az ajtón, hogy mozogjon egy kicsit.mindig olyan lassú.Mikor leértem  anyát találtam a  konyhában épp a reggelit készített nekünk.
-Jó reggelt-mondtam majd megpusziltam az arcát.
-Neked is jó reggelt.-mosolygott anya.
Majd leültem az asztalhoz ettem egy pár falatott,de most valahogy nem voltam éhes.Mikor végeztem megköszöntem anyunak de Carlie még sehol nincs.
-Carlie mozogj már még oda is kell találni.-kiabáltam fel neki.
-Jövök már, csak bekapok egy pár falatott és mehetünk is.Az meg egyébként a te hibád, hogy meg kell találni, hogy hol van a suli, mert te nem nézted meg hogy hol van.
-Miért te nem tehetted volna meg?
-Nem én nyávogok.
-Na jó elég !Ne veszekedjetek! Ma különben is én viszlek titeket be és én is hozlak el!-Jelentette ki anya
-MI?De miért? ez tök égő-nyavalygott Carlie
-Miért?-kérdeztem mert nem értettem
-Senkit nem hord az anyjuk a suliba-mondta magától érthetően
-Ja csak mások anyja nem olyan fiatal mint a miénk?Most őszintén ki hinné el hogy a vér szerinti  anyukánk vagy?
-Na jó igaz!De miért nem mehetünk egyedül?
- Mert így megtudom mutatni hogy hol van, és amúgy is útba esik.ugyan is megyek állás interjúra.
-Ó ezt nem tudtam.Na és hova jelentkezel?
-A kórházba nővérnek-válaszolt vidáman
-Na akkor ezt megbeszéltünk.akkor indulhatnánk is.
-felőlem.-egyeztem bele.
Mikor mindenki össze szedte a cuccait beültünk anya Volvojába és elindultunk Nem akartam vitatkozni, így én hátra ültem Carlie elől anyával .Carlie bekapcsolta a  magnót és mind a hárman énekelni.hamar a sulihoz értünk ami már hemzsegett a diákoktól.Gyors elköszönés után elköszöntünk és kiszálltunk anya pedig ment is tovább.
-Na gyere keressük meg az irodát-szóltam oda Carlienak aki a diákokat figyelte.
-Jól van menjünk.
Mentünk keresni az irodát kicsit tartottam attól, hogy nem találjuk meg időben.de szerencsére könnyen ment.Bekopogtunk majd bementünk ahol egy őszhajú kék szemű alacsony idős néni volt bent.amikor bementünk rögtön leült az asztalhoz.
-Jó napot! Miben segíthetek?
-Jó napot! Mi vagyunk az új diákok.-kezdtem de félbeszakított
-Á igen Renesmee és Carlie Swan ugye?-nézet ránk
-Igen-válaszolt tömören a húgom.
-Rendben itt vannak az órarendetek .Melyikőtök Carlie?-kérdeztem  Rá mutattam a húgomra majd oda adta neki a papirokat és utána nekem is.-ennyi és még ezeket a tanárokkal aláíratva vissza kell hozni.Ja és a térkép az iskolához.Most már tényleg ennyi és üdvözlöm önöket az iskolánkban,Jó tanulást kívánok.
-Köszönjük Viszlát.-mondtuk majd mentünk is ki.
-Neked milyen az első órád?-kérdeztem Carlietól
-Irodalom,315-ös teremben ,neked?
-Történelem a 220-as terem
-Oké az enyém tudom merre van-mondtam neki vigyorogva
-Ó te okostojás és honnan is tudnád?
-Mert elmentünk előtt miközben kerestük a tanulmányi irodát.-még mindig vigyorgok.Mire felsóhajt
-Jó neked, na én megyek és kersek egy jó pasit aki segít eligazodni-Hát ez is csak Carlie lehet.
-Nem kell ahhoz jó pasi hogy megtaláld a termet -forgattam meg a szemem
-Persze mondja az aki megtalálta "miss tökély pasit"-most ő forgatta a szemeit.Inkább nem szóltam rá semmit hanem gyorsan elmorogtam egy "sziá"-t és mentem a terem felé.Mikorra oda értem bent volt majdnem mindenki még a tanár is.Bemenetem köszöntem és megálltam a tanár előtt.
-Jó napot!Maga az új diák ?
-Igen Renesmee Swan vagyok-mondtam majd oda adtam a papírt hogy írja alá.
-Rendben van köszönöm szeretném ha bemutatkoznál az osztálynak-mondta
Uh utálok bemutatkozni.Olyan vagyok mint anya nem szeretek a középpontban lenni.Az ajtó becsukódott majd mindenki csöndben várt, hogy bemutatkozzak.hát hajrá Renesmee.
-A neven Renesmee Swan .Most költöztünk ide Olaszországból....-kezdtem de kopogtak az ajtón.Majd benyitott egy alacsony kobold szerű lány.fekete haja hófehér bőre és arany barna szeme .Nem is ember hanem egy vámpír .Beleszagoltam a levegőbe és megéreztem hogy tényleg vámpír.Bár nem tartottam tőle, hisz ő is vega de nem tudtam hogy Jacobnak mással is van szerződésük.Ahogy rám nézet még fehérebb lett ha lehet ilyet mondani.Valamit látott rajtam, vagy észre vette hogy félvér vagyok? Nem tudom de úgy bámult mint aki szellemet látott.
-Elnézést tanár úr.-mondta majd leült.A Tanár csak bólintott.Majd újra rám nézet,hogy folytassam.
-Nos mint mondtam a nevem Renesmee és most költöztünk ide Olasz országból két testvéremmel és unoka nővérünkkel.A szüleink meghaltak még amikor kicsi voltunk az  iker tessómal. -mondtam el a betanult szerepet.
-Köszönjük!Foglaljon helyet Miss Cullen mellet ott van már csak hely.-Mondta én meg elindultam a vámpír mellé.végig engem nézett.még akkor is mikor oda értem mellé és leültem a székre.
-Szia Alice vagyok-mondta