Sziasztok! Itt a kövi fejezet is, remélem tetszeni fog, de nem tudom miért nem kapok komikat, pedig vannak olvasóim.:/ Olyan jó volna ha kapnék egy két komit.
8.Fejezet
(Bella szemszöge)
Nem voltam felkészülve, erre a találkozásra. Ugyan is aki az ajtóba volt , az Edward volt.Most is olyan gyönyörű volt, mint mire emlékeztem, bronz barna kócos haja a szépen ívelt ajkai, a megbabonázó arany színű szemébe nem láttam mást csak, megbánást és féltést, és szerelmet olvastam ki.A gyönyörködésből egy bársonyos hangra lettem figyelmes.
-Bella! El sem hiszem, hogy te vagy az-mondta elhaló hangon.
(Edward szemszög)
Meg kell tennem beszélnem kell Bellával! Igen tudom hogy Bella itt van Londonban, nem rég Alicenek volt egy látomása Belláról, ahogy egy próbafülkéből lép ki, azóta olvasok megint mindenki gondolatában, és csalódtam, igen csalódtam, nem akar látni azt hiszi, hogy nem szeretem és csak játszottam vele, pedig ez nem igaz, mindennél jobban szeretem nélküle és csak egy test vagyok, semmi több.De abban csalódtam legjobban, hogy Bella Nem Jacob Blackel van, pedig azt hittem hogy ők ketten együtt lesznek, hisz Jacob szerelmes Bellába, de Bella csak engem szeret, ez melegséggel tölti be a régen halott sz,ívemet.
A vadászatból is direkt előbb vissza tértem, éreztem az illatát, de persze a családom azt mondta, hogy nem Bella, pedig ő volt az.
Most úton vagyok, követem a családom illatát, Bella házáig, már nem messze jártok , mert egyre intenzívebben érzem a családomat, és már Belláét is érzem, meg egy idegen vámpírét is.De ki az idegen? és mit keres Bella közelébe?
már épp csengetni akartam amikor Alicenek látomása lett rólunk egy tisztáson voltunk, és éppen csókolóztunk , de ezt a tisztást nem láttam még, de most nem is terveztem elvinni őt sehova inkább csak a családomat akartam haza küldeni.Lehet, hogy Bella is akar velem beszélni? Talán tényleg rendezhetnénk a dolgainkat?Vajon megbocsát nekem amiért ezt tettem vele?
A gondolataimban merülve megnyomtam a csengőt , aztán pár perc múlva léptek és szívdobogás hangját hallottam, aztán nyílt az ajtó gyönyörű csokoládé szemeit rám emelte amibe meglepődés tükröződött.
-Bella! El sem hiszem, hogy te vagy az- mondtam
-Te mit keresel itt? ha bántani akarsz akkor azt már megtetted, és ennél jobban nem bánthatsz már.és most menj el, mert vendégeim vannak.-mondta, de látszott rajta, hogy nem gondolja komolyan, csak a düh mondatja vele.
-Nem Bella!Addig még végig nem hallgatsz addig nem megyek el, tudom, hogy a családom már elmondta, de szeretném ha tőlem hallanád.De hidd el nincs szándékomba bántani soha nem is volt.
-Igen elmondtak mindent, szóval nem kell fáradnod.és ha megbocsájtasz-mondta és már csukta is volna be az ajtót, de én gyorsabb voltam és oda tettem a kezem az ajtóba hogy ne tudja bezárni.
-Bella kérlek! -szóltam könyörgően
-Jól van mond mit akarsz, de gyorsan mert nem érek rá.-mondta
-Csak azt.....de nem fejezhettem be, mert egy hosszú barna hajú vega vámpír közbe szólt.
ő lehet az akit éreztem idefelé
-Bella mi tart eddig? nem fogod elhinni hogy Alice mit látott-mondta mosolyogva, de ahogy meglátott meglepődött .
-Edward te mit keresel itt?-kérdezte, de nem tudtam válaszolni, mert meglepődtem, hogy honnan ismer.
-Te honnan tudod hogy ki vagyok?-kérdeztem, de már tudtam a választ, mert láttam a fejébe.
-Minek mondjam, ha már úgy is kiolvastad a fejemből?de miért nem jössz be? Ne azt ajtóban beszélgessetek-mondta mosolyogva
-Tiffany kérlek-nézet a szerelmem szórósan rá
-Most miért baj ha segítek?-tette az ártatlant, amin nekem mosolyognom kellet.Bella erre már nem felelt, csak arrébb állt az ajtóból, hogy beférjek és bementem a házba.Mentem volna a szerelmem után, de Tiffany megállított.
-Most segítek neked, de ha elszúrod,vagy megbántod az életeddel fogsz fizetni.Ezt jól jegyezd meg.-Mondta fenyegetően
-Köszönöm, és nem akarom többet bántani.Csak boldoggá akarom tenni.
-remélem is, mert nem ismersz, milyen vagyok,ha olyat bántanak, akit szeretek.
Én csak egy bólintással válaszoltam, hogy megértettem, és mentem is Tiffany után.Ahol ott volt az egész családom, bár meglepődtek azon, hogy én itt vagyok, de persze a kobold kis hugicám ideges volt hogy kijátszottam a képességét.Amit szóvá is tett.
-Edward! Te honnan tudtad?
-Már rég tudtam Alice , de most nem ezért jöttem.-mondtam és fordultam a szerelmem felé.
-Beszélhetnénk négyszemközt?-a szerelmem csak nézet rám, de nem válaszolt, helyette Tiffany szólt
-Persze, mi úgy is vásárolni akartunk menni, de Bella majd máskor jön velünk-mondta mosolyogva és rám kacsintott, azt hiszem kedvelem ezt a lányt.
Pár perc múlva már csak ketten voltunk a házba. Bella az ablaknál állt és nézet ki rajta.Olyan szép volt abban a sötét kék felsőben, ami nem sokat takart a tökéletes testén, ezt még tetőzte a szűk fehér nadrág is.Gyönyörködésből szerelmem lány dallamos hangja rángatott ki.
-Mit akarsz mondani?-kérdezte még mindig az ablakot bámulva
-Szeretlek Bella, mindig is szerettelek, attól a perctől, hogy megláttalak szeretlek, és nem akartam azt hogy te is szenvedj, azt akartam, hogy boldog légy, és mindened meglegyen amire csak vágyhasz.
-Amire csak vágyok? Amire? Edward amire csak vágytam, az te voltál, te senki és semmi más, de te ezt nem akartad, és így hagytál szenvedni két évig, nem tudod elképzelni, hogy mit szenvedtem, azért mert te elhagytál.Miért higgyem el azt hogy te csak jót akartál? miért higgyem el hogy szeretsz? ha te nem teszed eszt velem, akkor még a szüleim is élnének.most csak úgy váratlanul ide jössz és azt várod, hogy higgyem el minden egyes szavadat.Miért miért tetted ezt velem?
Teljesen letörtem.Súlyosan megbántottam azt a nőt akit a világon legjobban szeretek, és én elszúrtam.De valami megfogott amit mondott és ezt nem értettem.
-Hogy érted, hogy ha nem teszem ezt veled akkor a szüleid is élnének?-kérdeztem rémültem, és csak remélni tudtam, hogy nem úgy értette, ahogy én gondolom.
2015. április 15., szerda
2015. április 5., vasárnap
7.fejezet
Sziasztok!
Meghoztam a kövi fejezetet, ahogy ígértem.Kicsit hosszú lett, de így jó :)
Már majdnem kész a kövi fejezet is, de nem tudom mikorra lesz fent.
Reggel ki pihenten keltem, gyorsan felöltöztem,felvettem egy sötét kék felsőt ami a hasánál csipkés volt, és egy fehér nadrágot, hozzá egy fehér magassarkút.A hajamat csak simán összefogtam.A végeredményt megnéztem a tükörbe és mentem le a konyhába reggelizni, Tiff már a müzlimel várt.
-Jó reggelt! Hogy aludtál?
-Neked is , kösz most kipihentem magam-mosolyogtam, és nekiláttam a reggelimnek.
-Mára mit tervezel?
-Dolgozok mi mást? -kéredztem felhúzott szemöldökkel
-Jaj Bella délutánra gondoltam, nem munka időben
-Hát még nem tudom
-akkor már meg van mit csinálunk mondta nagy lelkesen
-Mégis mit találtál ki? Én ma biztos, hogy nem megyek vásárolni mondtam ellent mondást nem tűrően
-Hát nem is arra gondoltam , de nem rossz ötlet az sem.
Vicces vagy Tiff
-Na akkor két választásod van! Az egyik a vásárlás, a másik, pedig átmegyünk Cullenékhez, és végig hallgatod őket.Na melyiket válaszod?
Na erre aztán nem számoltam, de nem tudom, melyik volna jobb uncsi vásárlás, vagy megtudni mi az a nagy dolog, amiért Ő elhagyott.
-Majd még eldöntöm.
-Oké, akkor ha meg reggeliztél, akkor indulhatnánk is melózni.
A munka nagyon lassan telt el.De még a munka végeztével, sem tudtam eldönteni, hogy mit is csináljunk majd.A kíváncsiságom nem nagyon hagyott nyugodni.
-Indulhatunk Bella?
-Persze csak hozom a táskámat.
Pár perc múlva más a kocsinál altunk.
-Na eldöntötted már hogy mit csinálunk most?
-Hát a kíváncsiságom nem hagy nyugodni,így hát a második variációt választom, de előtte szeretném felhívni Alicet hogy Edward otthon e van, mert akkor nem megyek sehova sem.
De ahogy ezt kimondtam, megcsörrent a telefonom, a kijelzőn Alice neve villogott.
-Szia Alice, pont most akartalak hívni-mondtam
-Szia Bella! Épp ezért hívtalak, majd mi átmegyünk hozzátok, mert a drága bátyámat nem lehet kirángatnia a szobájából.Egy óra múlva ott vagyunk nálatok, de most le kel tennem, szia.
-Hát ez meg mi volt?-kérdezte értetlenül Tiffany
-Tudod Alice látja a jövőt-mondtam, úgy mint akinek új lenne az egész.
-Azt tudom, de nem értem miért kellet ilyen gyorsan le tennie
-Hát nem tudom, de egy óra múlva megtudjuk, na induljunk, mert éhes vagyok-mondtam és beültünk a kocsiba és már mentünk is haza felé.
Gyorsan haza értünk,egyenesen a konyhába mentünk.Én kivettem a hűtőből a tegnapi kaját, és betettem a mikróba melegíteni, mikor már meleg volt leültem és elkezdtem enni, úgy mint aki nem evet legalább három napja. Persze ezt a kedves barátnőm sem hagyta szó nélkül.
-Ejha nagyon éhes vagy,Úgy falsz mint aki nagyon régen evett.-mondta nevetve
-mondtam, hogy éhes vagyok
Épp hogy végeztem az evéssel, és elmostam az edényt, csöngetek.
-Kinyitom szóltam fel a barátnőmnek.
Tudtam, hogy kik azok,Kinyitottam az ajtót, és az egész Cullen család ott állt az ajtóba, kivéve őt.Mind köszöntöttek én is viszonoztam, és beinvitáltam őket a nappaliba, Tiffany is a nappaliba jött be.
-Sziasztok Köszönt
-Szia-köszöntek kórusban.
-Szerintem akkor kezdjük is el a vallatást-csapta össze Tiffany a tenyerét
-Tiff kérlek-néztem rá kérlelően
-Most mi van?- tette az értetlent-Tudom, hogy mennyire kíváncsi vagy , én csak segíteni akartam-játszotta a sértettet.
-Na jó! Bella tudom hogy soha nem voltunk valami jóban ezelőtt, de ez csak a hiúságom és a féltékenységem miatt volt.De teljesen őszinte leszek veled. Amikor Edward elhagyott hazudott, csak azért mondta, hogy könnyen tudjad elfelejteni őt és vele együtt minket is, Edward ezzel azt akarta hogy te boldog légy és ne legyél kárhozatra ítélve mint mi.Normális emberi életed legyen , hogy legyen férjed és gyerekeid, bevallom őszintén támogattam akkor ebben, de nagy hiba volt, mert mind szenvedtünk a te hiányod miatt , ahogy te is.-Mondta
Tejesen meghatott az amit Rosalie mondott, de miért hazudott volna? hisz tudta, hogy csak mellette lehetek boldog? Amikor olyan akartam lenni mint ők?Kárhozatra Ítélni azzal ha átváltoztat?Hisz ez a család, maga a szerettet, nem kárhozat. Százszor elmondtam neki, hogy nekem nem kell senki csak ő, nekem ő volt a z igazi, ha szeretett volna nem tette volna ezt velem, és nem úgy nézett volna rám, mint aki megvet.
-Nem hiszem Rose.Nem tudom elhinni, láttam és teljesen érzelem mentesen mondta,hogy nem szeret, és csak játszott velem,és nem pedig úgy minta akit szeretne.Tisztába volt hogy soha nem fogok mást szeretni, csak őt, és ha igaz lenne az amit mondasz, akkor nem tette volna ezt velem-mondtam és már zokogtam is
-Az csak egy álca volt Bella! -Szólalt meg Jasper is.-Hidd el nálam jobban nem tudja senki, hogy mennyire szeret téged, és te is mennyire szereted őt.Ha a születésnapodon, nem csinálom meg a bajt és tudom magam kontrollálni, akkor nem lett volna ez, és szépen éltettek volna boldogan, mint mindenki a családban.-Mondta bűnbánó arccal de ami nagyon meglepett, az az volt, hogy leült mellém a kanapéra.
-Nem a te hibád!Ne okold magad, mindenkivel előfordul ilyen. Edward volt az aki nem szeretet, és az csak egy ürügy volt, hogy el hadjon, de ha meg úgy van ahogy ti mondátok, és ha akkor este nem történt volna meg, akkor megtörtént volna máskor más valakivel.A kapcsolatunknak egy megoldása lett volna ha átváltoztat, de ő ezt minden egyes alkalomkor szóba került, elutasított.Pedig ha tényleg szeretett volna, akkor megtette volna ezt értünk.
-Bella ,beszélj vele! Hidd el ő is rájött mennyire őrűltség volt el hagynia téged.Végre boldog lehetnétek.-Mondta Esme
-Edward azóta nem olvass senki gondolatai közt.Tudod miért?Mert figyeltem egy pár hónapig, a jövődet, és minden egyes alkalomkor az orra alá dörgöltem, hogy nem csak minket, hanem téged is mennyire tönkre tett. és hogy ne kelljen neki még jobban szenvednie, így abba hagyta a gondolatolvasást is.
Vajon tényleg szeret? De mi van, ha nem igaz? Mi van ha csak a csak a családja akarja , hogy mi megint együtt legyünk? Istenem kérlek segíts, hogy mit tegyek!
A gondolatomból Tiffany hangja rántott vissza a jelenbe.
-Igazat mondanak! Edward szeret téged, csak nagyon félt, ezért hagyott el téged.- mondta, és a többiek döbbenten nézték a barátnőmet.
Te honnan tudod? -kérdezte a nagy medve
-ó igen nem is mondta, egy érintés után látom a másik múltját, ez a képességem.
Alice szeme meg csillant, de mielőtt még meg szólalhatott volna Esme szólított meg.
-Bella! Elhiszed nekünk? Meg tudsz bocsájtani Edwardnak?
Amikor válaszolni akartam, Alicenek látomása lett, pár pillanat múlva, újra "köztönk "volt, Jasper termett mellette.
-Mit láttál kicsim?
-Azt hogy Bella és E........., de mielőtt befejezhette volna csengettek, de sem Tiffany sem én nem indultunk ajtót nyitni, hanem Alice mondatának befejezésének végét vártuk, meg amúgy sem vártunk senkit sem.
-Bella nem nyitod ki az ajtót? -Kérdezte Alice a mindent tudó vigyorával, de ezt nem tudtam, hova tenni, ezért el indultam az ajtóhoz, hogy kinyissam,de aki azt ajtóban állt arra nem számítottam, most még biztos, hogy nem .
Meghoztam a kövi fejezetet, ahogy ígértem.Kicsit hosszú lett, de így jó :)
Már majdnem kész a kövi fejezet is, de nem tudom mikorra lesz fent.
Reggel ki pihenten keltem, gyorsan felöltöztem,felvettem egy sötét kék felsőt ami a hasánál csipkés volt, és egy fehér nadrágot, hozzá egy fehér magassarkút.A hajamat csak simán összefogtam.A végeredményt megnéztem a tükörbe és mentem le a konyhába reggelizni, Tiff már a müzlimel várt.
-Jó reggelt! Hogy aludtál?
-Neked is , kösz most kipihentem magam-mosolyogtam, és nekiláttam a reggelimnek.
-Mára mit tervezel?
-Dolgozok mi mást? -kéredztem felhúzott szemöldökkel
-Jaj Bella délutánra gondoltam, nem munka időben
-Hát még nem tudom
-akkor már meg van mit csinálunk mondta nagy lelkesen
-Mégis mit találtál ki? Én ma biztos, hogy nem megyek vásárolni mondtam ellent mondást nem tűrően
-Hát nem is arra gondoltam , de nem rossz ötlet az sem.
Vicces vagy Tiff
-Na akkor két választásod van! Az egyik a vásárlás, a másik, pedig átmegyünk Cullenékhez, és végig hallgatod őket.Na melyiket válaszod?
Na erre aztán nem számoltam, de nem tudom, melyik volna jobb uncsi vásárlás, vagy megtudni mi az a nagy dolog, amiért Ő elhagyott.
-Majd még eldöntöm.
-Oké, akkor ha meg reggeliztél, akkor indulhatnánk is melózni.
A munka nagyon lassan telt el.De még a munka végeztével, sem tudtam eldönteni, hogy mit is csináljunk majd.A kíváncsiságom nem nagyon hagyott nyugodni.
-Indulhatunk Bella?
-Persze csak hozom a táskámat.
Pár perc múlva más a kocsinál altunk.
-Na eldöntötted már hogy mit csinálunk most?
-Hát a kíváncsiságom nem hagy nyugodni,így hát a második variációt választom, de előtte szeretném felhívni Alicet hogy Edward otthon e van, mert akkor nem megyek sehova sem.
De ahogy ezt kimondtam, megcsörrent a telefonom, a kijelzőn Alice neve villogott.
-Szia Alice, pont most akartalak hívni-mondtam
-Szia Bella! Épp ezért hívtalak, majd mi átmegyünk hozzátok, mert a drága bátyámat nem lehet kirángatnia a szobájából.Egy óra múlva ott vagyunk nálatok, de most le kel tennem, szia.
-Hát ez meg mi volt?-kérdezte értetlenül Tiffany
-Tudod Alice látja a jövőt-mondtam, úgy mint akinek új lenne az egész.
-Azt tudom, de nem értem miért kellet ilyen gyorsan le tennie
-Hát nem tudom, de egy óra múlva megtudjuk, na induljunk, mert éhes vagyok-mondtam és beültünk a kocsiba és már mentünk is haza felé.
Gyorsan haza értünk,egyenesen a konyhába mentünk.Én kivettem a hűtőből a tegnapi kaját, és betettem a mikróba melegíteni, mikor már meleg volt leültem és elkezdtem enni, úgy mint aki nem evet legalább három napja. Persze ezt a kedves barátnőm sem hagyta szó nélkül.
-Ejha nagyon éhes vagy,Úgy falsz mint aki nagyon régen evett.-mondta nevetve
-mondtam, hogy éhes vagyok
Épp hogy végeztem az evéssel, és elmostam az edényt, csöngetek.
-Kinyitom szóltam fel a barátnőmnek.
Tudtam, hogy kik azok,Kinyitottam az ajtót, és az egész Cullen család ott állt az ajtóba, kivéve őt.Mind köszöntöttek én is viszonoztam, és beinvitáltam őket a nappaliba, Tiffany is a nappaliba jött be.
-Sziasztok Köszönt
-Szia-köszöntek kórusban.
-Szerintem akkor kezdjük is el a vallatást-csapta össze Tiffany a tenyerét
-Tiff kérlek-néztem rá kérlelően
-Most mi van?- tette az értetlent-Tudom, hogy mennyire kíváncsi vagy , én csak segíteni akartam-játszotta a sértettet.
-Na jó! Bella tudom hogy soha nem voltunk valami jóban ezelőtt, de ez csak a hiúságom és a féltékenységem miatt volt.De teljesen őszinte leszek veled. Amikor Edward elhagyott hazudott, csak azért mondta, hogy könnyen tudjad elfelejteni őt és vele együtt minket is, Edward ezzel azt akarta hogy te boldog légy és ne legyél kárhozatra ítélve mint mi.Normális emberi életed legyen , hogy legyen férjed és gyerekeid, bevallom őszintén támogattam akkor ebben, de nagy hiba volt, mert mind szenvedtünk a te hiányod miatt , ahogy te is.-Mondta
Tejesen meghatott az amit Rosalie mondott, de miért hazudott volna? hisz tudta, hogy csak mellette lehetek boldog? Amikor olyan akartam lenni mint ők?Kárhozatra Ítélni azzal ha átváltoztat?Hisz ez a család, maga a szerettet, nem kárhozat. Százszor elmondtam neki, hogy nekem nem kell senki csak ő, nekem ő volt a z igazi, ha szeretett volna nem tette volna ezt velem, és nem úgy nézett volna rám, mint aki megvet.
-Nem hiszem Rose.Nem tudom elhinni, láttam és teljesen érzelem mentesen mondta,hogy nem szeret, és csak játszott velem,és nem pedig úgy minta akit szeretne.Tisztába volt hogy soha nem fogok mást szeretni, csak őt, és ha igaz lenne az amit mondasz, akkor nem tette volna ezt velem-mondtam és már zokogtam is
-Az csak egy álca volt Bella! -Szólalt meg Jasper is.-Hidd el nálam jobban nem tudja senki, hogy mennyire szeret téged, és te is mennyire szereted őt.Ha a születésnapodon, nem csinálom meg a bajt és tudom magam kontrollálni, akkor nem lett volna ez, és szépen éltettek volna boldogan, mint mindenki a családban.-Mondta bűnbánó arccal de ami nagyon meglepett, az az volt, hogy leült mellém a kanapéra.
-Nem a te hibád!Ne okold magad, mindenkivel előfordul ilyen. Edward volt az aki nem szeretet, és az csak egy ürügy volt, hogy el hadjon, de ha meg úgy van ahogy ti mondátok, és ha akkor este nem történt volna meg, akkor megtörtént volna máskor más valakivel.A kapcsolatunknak egy megoldása lett volna ha átváltoztat, de ő ezt minden egyes alkalomkor szóba került, elutasított.Pedig ha tényleg szeretett volna, akkor megtette volna ezt értünk.
-Bella ,beszélj vele! Hidd el ő is rájött mennyire őrűltség volt el hagynia téged.Végre boldog lehetnétek.-Mondta Esme
-Edward azóta nem olvass senki gondolatai közt.Tudod miért?Mert figyeltem egy pár hónapig, a jövődet, és minden egyes alkalomkor az orra alá dörgöltem, hogy nem csak minket, hanem téged is mennyire tönkre tett. és hogy ne kelljen neki még jobban szenvednie, így abba hagyta a gondolatolvasást is.
Vajon tényleg szeret? De mi van, ha nem igaz? Mi van ha csak a csak a családja akarja , hogy mi megint együtt legyünk? Istenem kérlek segíts, hogy mit tegyek!
A gondolatomból Tiffany hangja rántott vissza a jelenbe.
-Igazat mondanak! Edward szeret téged, csak nagyon félt, ezért hagyott el téged.- mondta, és a többiek döbbenten nézték a barátnőmet.
Te honnan tudod? -kérdezte a nagy medve
-ó igen nem is mondta, egy érintés után látom a másik múltját, ez a képességem.
Alice szeme meg csillant, de mielőtt még meg szólalhatott volna Esme szólított meg.
-Bella! Elhiszed nekünk? Meg tudsz bocsájtani Edwardnak?
Amikor válaszolni akartam, Alicenek látomása lett, pár pillanat múlva, újra "köztönk "volt, Jasper termett mellette.
-Mit láttál kicsim?
-Azt hogy Bella és E........., de mielőtt befejezhette volna csengettek, de sem Tiffany sem én nem indultunk ajtót nyitni, hanem Alice mondatának befejezésének végét vártuk, meg amúgy sem vártunk senkit sem.
-Bella nem nyitod ki az ajtót? -Kérdezte Alice a mindent tudó vigyorával, de ezt nem tudtam, hova tenni, ezért el indultam az ajtóhoz, hogy kinyissam,de aki azt ajtóban állt arra nem számítottam, most még biztos, hogy nem .
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)