Sziasztok!
Bocsi tudom, hogy hosszú időre eltüntem, de sok minden közbe jött.Ez nem mentség ként de tényleg a fiam szabadjára engedte a kezét és elrontotta a számítógépet.De most már jó és így írok mindig.
De azért nem hiányoltatok annyira, mert egy komtit sem kaptam.:(
Na de majd most remélem kapok! :)
Puszancs Annamari
(Tiffany szemszöge)
vámpír sebességgel indultam a régi házunk felé, mert biztosra vette, hogy Bella oda ment.
Amit a házhoz értem kopogás nélkül bementem ahol Bella a kanapén ült és sírt Jacob meg fel alá járkált!
-óh Bella én annyira sajnálom.Bárcsak ott lehetettem volna veled, akkor lehet hogy nem így történik.
-de akkor is így lett volna csak játszott, velem.De nem érdekel csak is a gyerekem-mondta határozottan.
-Bella ezt te sem gondolhatod komolyan-mondta felháborodva
-De igen halál komolyan mondtam, nem fogom eldobni magamtól, csak ő maradt nekem
-Van fogalmad, hogy mire vállalkozol?Meg fog ölni mielőtt megszületne, hát nem érzed ennek a súlyát?
-Ha így megmenthetem a gyerekemet akkor nem bánom!-jelentette ki határozottan.
-Bella, ne hamarkodjunk el semmit.lehet hogy van valami más megoldás is-tűnődtem
-Egy dolgot teszünk elmegyünk innen, méghozzá ma nem akarok egy ercel sem tovább maradni itt.
-rendben van, ha ezt akarod akkor legyen
-Jake te velünk jössz?-kérdezte Bella és vártuk a válaszát.
****************
200 évvel később
Edward szemszög
Istenem 200 év!Ennyi ideje nem vagyok teljesen önmagam.Amikor kidobtam Bellát nem gondoltam, hogy valaha is azt fogom mondani, hogy bár csak vissza forgathatnám az időt, és akkor még most is együtt lennénk.Pedig így van, akkor nagyon kiborultam, hisz soha nem hallottunk arról, hogy egy vámpír férfinak lehet gyereke egy ember nőtől.pedig igen lehet, de sajnos ezt senki nem tudta egészen 150 évvel ezelőttig nem is hittük volna el ha nem a saját szemünkkel látjuk.Emlékszem Amazóniai eső erdőből érkezett barátaink Senna és Zafrina és Senna párja Nauel, aki történetesen egy fél vér.Akkor mesélték el a történetét.1 hónap alatt született meg amibe az anyja meg is halt.vért és emberi ételt is eszik, sőt még alszik is ha nem iszik több vért.és még halhatatlan, nem könnyű megölni, de nem is annyira nehéz mint miket.amikor én ezt megtudtam, nagyon dühös voltam a családomra, vagy is nem rájuk, hanem inkább magamra, hiszen soha senki nem mondta azt hogy Bella tényleg megcsalt volna.de én akkor is rájuk vetítettem ki.Elváltam a családomtól, elsőnek azt akartam, hogy megkeresem Bellát és helyre hozom a hibámat, de mivel Alice nem látta a jövőjét, már nagyon rég, így csak egy megoldás maradt, még pedig az hogy meg hallt amikor a gyerekünk született.
Bár én ezt nem tudtam elfogadni, mert ha ő meghalt volna én is vele haltam volna.Megéreztem volna.Tudom hogy él.
-Drágám te nem is figyelsz rám!-Durcázott Emily
-jaj anya nem veszed észre hogy apa túlságosan is erősen koncentrál-nevettet fel a lányom.Igen a lányom, elkövettem életem 3.hibáját, lefeküdtem Emilyvel amikor még ember volt és terhes lett.
-Kertin nem megmondtam, hogy szemtelenkedj az apáddal-dorgálta meg a lányunkat.
- anya ugye tudod, hogy csak izgulok.
-Na és miért izgulsz kicsim?
-Mert emlékszem, hogy sokat meséltél erről a helyről amikor kicsi voltam és nagyon szerettél itt élni.Kíváncsi vagyok milyen lesz itt élni.Jaj apa sokára érünk oda.-mondta lelkesen.Emily dühösen nézet rám, hát igen nem szerette ha Belláról és arról az időről meséltünk neki, sőt nekem egyenesen meg tiltotta, hogy egy szót is mondjak neki, de ezt nem tartottam be.Már kanyarodtam is le az erdei ösvényen.
-most már mindjárt ott vagyunk-mosolyogtam Ketrinre
-Jaj dejó, apa ugye meg mutatod nekem forksot?
-hát persze kicsim, kérlek ne ma, még sok dolgunk van, de majd ha elvégeztünk akkor megmutatok neked mindent.-mondtam amikor megállítottam a kocsit.
-De megígéred?
-ígérem.
Ahogy kiszáltunka kocsiból újra megrohamoztak az emlékek, amit Bellával éltem át és mennyire szerettük egymást, istenem mennyire hiányzik.
Gondolkozásomból Emily hangja rántott vissza.
-Edward mondtam hogy csak engem szeress-mondta a szemembe nézve.
-szeretlek, -és szenvedélyesen megcsókoltam.Ketrin hangjára azonnal szétváltunk
-Jaj ne már ennyire ne szeressétek egymást, majd ha nem látom, akkor de most már gyerünk be.Kíváncsi vagyok a szobámra-csillant meg a lányom szeme
Elfoglaltuk a szobákat és mindenki megy a maga dolgára, mikor elkészültünk mindennel, Emilyvel elmentünk vadászni, de előtte benéztünk a lányunkhoz, aki most készül lefeküdni mivel neki szüksége van alvásra is.Bekopogtunk, majd egy ''szabad''után bementünk.Ketrin az ágyban volt már.
-Jó éjt kicsim, pihenj holnap iskola van-pusziltam meg a homlokát
-Jó éjt nektek is-mondta, majd egy pár szó után mentünk is, egyenesen az erdőbe.
