2016. április 23., szombat

26.fejezet

Sziasztok!
Tudom későn hozom, de most van rá időm :( meg hát rossz is az, hogy én itt írok nektek és 16 állandó olvasóm van de komit nem kapok :( szóval ez letör egy kicsit.de azért mindig teszek ahogy tudok.
Jó olvasást 
Sziasztok

 
-Amint tudjátok a kórház felvesz mellém egy ápolót akit én választok ki.Ma reggel voltak a jelentkezők és olyan személy jött be akire senki nem gondolt volna.
-Ismerjük őt?-Kérdezte Esme
-Igen! Ismerjük őt nagyon is és elég rég óta.-mondta de még mindig nem akarja kimondani a nevét akivel találkozott
-Apa kérlek ne barkóbázzunk, hanem mond meg hogy ki volt.-elégelte meg Emmett de mind egyet értettünk.
Próbáltam a jövőt fürkészni, hogy ki lehet az mert Carlilse jövőjét nem néztem most.
Nem kellet sokat várnom és már láttam is hogy milyen nevet mond ki a száján.
-Ez nem lehet igaz-suttogtam elfullóan


-Micsoda?-fürkészte az arcom a szerelmem.De nem neki válaszoltam hanem Carlislenak.
-Az nem lehet !Láttam Carlisle !Láttam, ahogy megindul a szülés és  én ......mi elmentünk de már senki nem volt ott csak hamu.Bella meghalt Carlisle!-mondtam és ha tudtam volna már sírtam volna.Jasper magához húzott és nyugtató hullámokat küldött rám amikor kicsit lenyugodtam,csak most figyeltem a családom többi tagját aki megkövülten ültek az ebédlőben.Hát igen arról hogy Bellát megkerestük arról nem tudott senki sem.
-Ti megkerestétek őt a tudtom nélkül?!!-kelt  ki magából Edward
-Azért mert te annyira ostoba voltál, hogy nem hittél neki én soha de soha nem hittem el az hogy nem a tiéd a gyerek! Mert Bella szeretett !!!És igen megkerestem és ha megtaláltam volna akkor velük maradtam volna és nem kellett volna nézni hogy egy ilyen szajhát hozol a házba mint Emily!-ordítottam én is.
-Gyerekek ne veszekedjetek!Van most fontosabb dolgunk mint a múltat bolygatni.-szólt meg anyánk -Carlisle Tényleg jól mondja Alice hogy Bellával találkoztál a kórházba?
-Igen drágám !Bella volt az utolsó jelentkező .Nagyon meglepődtem rajta, vámpír lett ő is és szerintem ezért nem láttad te sem Alice, mert azt ahogy gondoltuk Bellának valószínűleg  pajzsa van és így nem hat rá a képességed-végét már nekem mondta.
-Mesélj kérlek mondj el mindent, ugye az unokánkat  láthatjuk?-kérdezte Esme könyörgő szemekkel.
Carlisle gondolom gondolatban végig pörgette az eseményeket Edwardnak.Mert ő válaszolt.
-Nem csodálkozok hogy  látni sem akar minket.Tönkre tettem mindent és most a gyerekem miattam nőt fel apa nélkül és Bella is miattam szenvedett annyit .Csak egy valamit miért marad itt ? hiszen a falka bánthatja őket.Ezt nem hagyhatom-Hát persze most már érdekli őt! De 200 éve meg hagyta őt elmenni terhesen.Megérdemli hogy Bella nem foglalkozna vele.Csak az a baj, hogy szerintem rám is haragszik ez az idióta miatt.-gondoltam mire Edward morogni kezdett rám.
-Mi az? Szerinted nincs igazam? most már elvárod hogy a nyakadba boruljon és elfelejtsen mindent amit tettél vele  és amibe minket is belerángattál?Megérdemelnéd, hogy Bella jól felpofozzon.Carlise Bella megadta a címét?
-Nem sajnos nem és azt kérte tőlem, hogy hagyjuk őt békén és éljünk úgy mint ha nem is ismernénk őt.Bár a munkát neki adtam, mert legalább a közelünkben lesz , de nem kér belőlünk-mondta letörten .
-Na és a gyerek? Róla sem mondott semmit?-szólalt meg először Rosalie.
-Nem csak annyit hogy most nincs itt, de semmi többet nem mondott.
-De a gyerekhez nekünk is közünk van !Hiszen az a gyerek Edwardé!
-Ez nem hiszem Emmett,fel ismernénk ha fél vámpírral találkoznánk.
-De akkor hogy lehet ekkora hasonlóság?Gondolkozz már Edward.
-Elmondanátok, hogy miről beszéltek? Csak hogy mindenki értse?-szólt Carlise
-Emmet azt gondolta, hogy az új diákok Nessie és Carlie Bella lányai.de ők nem félvérek Bár a hasonlóság nagyon nagy de Különböznek Ketrintől.Szóval biztos, hogy nem Bella gyerekei.
Ebben mindenki egyet értett.Utána nem sokat beszélgettünk, abban egyeztünk meg hogy hagyunk Bellának egy kis időt, addig Carlisle próbálja megbeszélni vele hogy legalább néha találkozzunk már csak a gyermek miatt is.
1 hónappal később
Renesmee szemszöge:
Már egy hónapja hogy Forksba költöztünk és életem legjobb dolga volt erre anyát rábeszélni.Elég sok minden történt ez az egy hónap alatt .Kötöttem egy rendkívüli barátságot Alicel sokat jártunk el vásárolni ,moziba vagy kajáldába, sokszor jött velünk a  testvérei is vagy Carlie.mindenkivel jól kijöttünk, kivéve Emilyt és ketrint.Valahogy nem illet a klánba bár még nem voltunk egymás családjánál bár ez így volt jó, mert anya és tiff mindig azt mondják, hogy nekünk vigyázni kell mert anya volturis címén még az életünket is akarhatják, de nem ebben nagyon hajthatatlan főleg anya.De ismertük a családfőt és a feleségét is többször futottunk össze a boltban.Főként Alicel aki sokszor úgy beszélt mintha látná a jövőt, de nincs kizárva hiszen  vámpír és van akinek képessége is van.Anya Még azt sem hagyta hogy elmondjam Alicenek hogy félvérek vagyunk ha már anyáékkal nem találkozhatnak.Nem értem miért bujkálnak anyuék előlük hiába kérdezzük nem mondják meg mindig kitérő választ kapunk rá.De anya megígértette velünk hogy nem mondjuk el egy Cullennek sem.Bár Alice sem mondta el nekem az igazat de lehet hogy csak azért nem  mert valaki nem hagyja neki.Nos és itt van még Jake is, hm hát sokat jártunk és járunk össze és ha szabad ideje van akkor nálunk van de még nem történt semmi olyan köztünk,de én tiszta szívemből szeretem őt de félek neki elmondani, mert mi van ha ő nem érez viszont úgy ahogy én? nem élném túl a visszautasítását és azt sem akarom, hogy a bevésődés miatt legyen velem.Majd ha ő azt mondja szeret akkor majd én is elmondom az  érzésemet.
-Szia hercegnőm!-köszönt rám egy kellemes hang.mire megfordultam Jake el találtam szembe magam.ahogy belenéztem a sötét szemeiben ami most is csillogott mint mindig elvesztem egy pillanatra és csak utána eset le hogy köszönnöm is kéne.
-Szia Jake!-köszöntem mosolyogva a szívem mint mindig a torkomba dobogott puszit adtam az arcára.
-Mehetünk?
-Nem ! Sajnos nem mehetek veled a történelem tanár párokba irat velünk eszét és holnapra kell úgyhogy ma Alicel megyek-mondtam kicsit szomorkásan
-Várj ! Azt mondtad Alice? Alice Cullen?-kérdezte egyszerre döbbenten és Kissé feszülten.
-Igen Vele osztott be a tanár, de most miért vagy ilyen feszült?-kérdeztem én is
-Ne hogy azt mond, hogy nem tudod mik ők valójában és te meg még elakarsz menni hozzájuk?-sziszegte nekem amitől én csak még idegesebb lettem
-Igen tudom mik ők! De Alice a legjobb barátnőm és ha már anya és tiff nem engedik meg hogy Alice jöljönn hozzánk így én megyek hozzájuk.és ezt nem tilthatod meg nekem -válaszoltam indulatosan
-Nessi kérlek ne menj!Bajod eshet,ők mindenkin átgázolnak kérlek-könyörgött megtörten.
-Már miért lenne bajom fél vér vagyok és megtudom magam védeni amúgy sem lesznek otthon csak Alice és az anyja ők meg nem is bántanának .
-Kérlek Nessie! Könyörgök ne menj
nem értettem miért ilyen ellenséges Jake Cullenékel hiszen anya és Tiffany is vámpír és velük nincs semmi baja.Cullenéket meg jobban ismeri mint anyáékat.
-Miért nem akarod hogy találkozzak velük? Alice a legjobb barátnőm soha nem bántana.
-Mert .....mert ők egy mocskos vérszívók és nem akarom hogy téged is bántsanak-A szavai tőr ként hasított belém vérszívók.
vérszívók vérszívók

2016. március 6., vasárnap

25.Fejezet

Sziasztok!
Bocsi a késésért.:( itt a kövi fejezet.
Jó volna egy pár szó a fejiről :(


Bella szemszöge :

-Bella!Ez nem lehet! Alice azt mondta meghaltál.Ó istenem de jó hogy élsz-mondta és vámpír sebességgel odajött és átölelt.amit én nem viszonoztam.Amint ezt észre vette rögtön elengedett.-Az unokám?Mesélj kérlek mondj el mindent!Bella Ne haragudj,de akkor még úgy tudtuk, hogy egy vámpírnak nem lehet gyerek.-mondta de én félbeszakítottam
-Nem kell a magyarázatod Carlisle!Kidobtatok, mint egy macskát!Most meg azt mondod, hogy ne haragudjak!Ezzel elkéstetek egy kicsit!200 év telt el!eddig hol voltatok?Meg mondom,!Sehol!
-Bella tudom, hogy nagyon megbántottunk, főleg Edward de kérlek értsd meg minket is.Tudom , hogy nagy hibát követtünk el, és hidd el ha Alice látta volna, hogy élsz, már régen amikor megtudtuk, hogy egy ember nő szülhet egy vámpírférfinek gyermeket, már meg is kerestünk volna.De Alice sem látott semmit rólatok.Egyedül Alice volt az aki soha nem adta fel.de kérlek legalább mesélj az unokámról-kérlelt tovább.De nem adom meg az örömöt nekik hogy elmondom a lányokat.Nem! meg kell védenem őket bármi áron.
-Sajnálom Carlisle, de ő most nincs itt!Neked ott van a másik unokád! -Láttam a megdöbbent arcát folytattam-Várj hogy is hívják Kertin-mondtam tettetett gondolkodással-Szóval tudod, hogy mi történik egy ilyen babával úgy hogy nem kell nekem semmit sem mesélnem.Egyet kérek tőletek!Hagyjatok minket békén.Éljünk egymás mellet boldogan, mint ha nem is ismernénk egymást.
-Honnan tudsz te Ketrinről?Na és hogy kérheted hogy hagyunk békén?mintha nem is ismernénk Bella?A lányom vagy és a gyermeked az unokám és Edward az apja.-mondta hitetlen kedve.
-Sok mindent tudok én.Biológilag lehet hogy ő az apja , de nem érdekelte 200 évig akkor ne most kezdjen el érdeklődni!Se ő sem ti!Gondoltatok volna erre akkor mikor hagytatok csak úgy kisétálni az ajtón.Mert én már nem az a kedves kis elesett Bella vagyok akin ti kétszer is átgázoltatok.Nem ! A gyermekemet megvédem mindentől én mindenkitől!Ebben biztos lehetsz.-Carlisle lehajtott fejjel elgondolkodott majd rám nézet és úgy válaszolt.
-Bella itt nem vagytok biztonságba nélkülünk!-jelentette ki határozottan,mire én csak karba tettem a kezeimet és felhúztam a szemöldököm.Még hogy nem vagyunk biztonságban ha megbírom védeni a családomat nem tud senki sem ártani.-A Farkasok csak velünk kötnek szerződést.Bár a határt nem szegik meg attól rátok még vadászhatnak rátok.-ha nem most jöttem le a falvédőről.Erre elkezdtem nevetni.Carlisle hitetlenkedve nézet rám
-Nekünk nincs szükségünk a segítségetekre!Mindent megoldunk magunk, és ha most nem haragszol a munkára jelentkeztem,. és nem beszélgetni.-mondtam nem akartam mindent elmondani.
-Jól van .Ha te így gondolod-hagyta rám.-Az állás a tiéd!Holnap reggel 8 ra itt legyél-mondta.
-Rendben,De csak mint nővér és semmi más közünk nincs egymáshoz!-jelentettem ki határozottan.mire csak bólintott.
Alá írtunk a papírokat, majd elköszöntem és elindultam a kocsihoz.A kocsiba a kormányba kapaszkodva gondolkodtam.persze hogy nem látja  jövőnket Alice ,mivel le vagyunk védve általam.Még jó hogy! Különben mindent tudnának rólunk.Ha meg annyira érdekeltünk volna őket már rég megkerestek volna .Mindent elkövetek annak az érdekébe, hogy a lányokat távol tartsam őket Nekem semmi sem fontos csak is ők!Én már nem csak simán Bella Swan vagyok aki voltam most már Bella Swan Volturi ! Aki egy kemény nő és nem hatnak meg ilyen kicsinyes dolgok amit Carlisle is felhozott.Nem! Kemény és rideg leszek velük.Nincs kegyelem.Döntöttem el. majd indultam el bevásárolni a lányoknak majd a lányokért a suliba.
Alice szemszöge:
Reggel kicsit késve értünk be Emily miatt, annyira cicomázza magát, hogy az nem igaz.Nagyon nem bírom ez a nőt!Annyira gonosz és alatomos ribanc hogy még létezésem alatt nem láttam hozzá hasonlót.Még azt is kinézem belőle, hogy Ketrin nem is Edwardtól van, csak valakivel össze feküdt csak a másik kidobta őt és így maradt az én nagy marha bátyám.Akivel már 200 éve nem beszéltem,azóta ,hogy a legjobb barátnőmet kidobta terhesen.Azóta számomra nem létezik többé Edward Cullen!Bella teljesen jogosan gyűlölné őt ha még élne de szegény biztosan bele halt a szülésbe, mint ahogy Emily is meghalt volna ha nincs Carlisle miatta él még mindig.De Bella mellett senki nem volt csak Tifany.Tudom! Hiszen végig figyeltem a jövőjét.amikor láttam hogy zuhan a föld felé és beindul a szülés.Egyből utána indultam Jazzel de még vámpír sebességgel is 5 nap alatt értünk oda de akkor már senki nem volt ott.csak hamu volt és csak Bella hamvai lehetett.Figyelni akartam a jövőjüket, de egyszerűen eltűntek! nem látom őket, sem Tiffanyt sem a gyermeket!Pedig annyit kerestem vissza jöttem Forksba is hát ha a falka tud valamit Jacob vagy Belláról de semmi !Jacob ott hagyta Bellát Terhesen és nem is találkoztam vele addig még vissza nem költöztünk.Hiányát még most sem sikerült enyhíteni.Jaj Bella miért így történt minden?Ha Edward nem lett volna olyan féltékeny akkor nem így történik minden és te még mindig élné és ti lennétek itt nem pedig ez a cafka.De amióta Nessie és Carlie is ide jár suliba azóta jobban érzem magam, bár tudom hogy van amit titkolnak előttünk de tiszta olyanok kinézetre mint Bella, de Nessi még belülről is olyan mint Bella.Lehet hogy rokonok?Fél vérek nem lehetnek, hiszen felismernénk egy félvért.Valahogy ki kell derítenem, hogy mit titkolnak mindenki elől.Vagy ne legyen a nevem Alice Mary Brendon Hale Cullen!
-Szerelmem-hallottam meg Jaz hangját a távolból.
-Igen?-kérdeztem, mire furcsán méregetett.-Mi az? van valami rajtam?
-Semmi csak itt vagyok egy ideje, de te észre sem vettél, és az érzéseid is ezt igazolják-mondta majd leült az ágyra mellém-Megint Bella? -kérdezte mire csak bólintottam-Nem a te hibád! Rögtön indultunk ahogy látomásod volt, ne okold magad!-mondta és húzott az ölébe , mire én rögtön megnyugodtam.
Nem tudom, hogy ezt most Jasper csinálta vagy csak a közelsége hat rám így.Mindenesetre most is nagyon jó jött.Rá néztem és egy röpke csókot kaptam.Morcos arcom láttán kuncogni kezdett és hozzá tette.
-Majd később bepótoljuk, most Carlisle hívat mindenkit az ebédlőbe.-mondta és álltunk is fel , majd indultunk le az ebédlőbe ahol Emily és Ketrin kívül mindenki ott volt.Ja igen a pláza cicák vásárolni mentek-gondoltam, erre ő felsége morogni kezdett, de mint aki meg sem hallotta úgy ültem le a székre Jaz mellé.
-Nos ha már Emily és Ketrin nincs itt ami szerintem jobb is így bele kezdenék.-mondta de habozott Carlislet ritka így látni tehát nagy a gond.
-Mit titkolsz Carlisle?Kuszák a gondolataid.
-Amint tudjátok a kórház felvesz mellém egy ápolót akit én választok ki.Ma reggel voltak a jelentkezők és olyan személy jött be akire senki nem gondolt volna.
-Ismerjük őt?-Kérdezte Esme
-Igen! Ismerjük őt nagyon is és elég rég óta.-mondta de még mindig nem akarja kimondani a nevét akivel találkozott
-Apa kérlek ne barkóbázzunk, hanem mond meg hogy ki volt.-elégelte meg Emmett de mind egyet értettünk.
Próbáltam a jövőt fürkészni, hogy ki lehet az mert Carlilse jövőjét nem néztem most.
Nem kellet sokat várnom és már láttam is hogy milyen nevet mond ki a száján.
-Ez nem lehet igaz-suttogtam elfullóan

2016. február 24., szerda

25.feji részlet

Sziasztok!
Sajnálom, de nagyon sok minden történt mostanában.Meghalt a nénikém aki nagyon közel állt hozzám.Utána meg kiderült hogy Ismét babánk lesz és ezért vagyok olyan sokszor rosszul.De ahogy tudok úgy jön a friss!
Itt egy kis ízelítő a kövi fejiből







"-kérlek legalább mesélj az unokámról-kérlelt tovább.De nem adom meg az örömöt nekik hogy elmondom a lányokat.Nem! meg kell védenem őket bármi áron.
-Sajnálom Carlisle, de ő most nincs itt!Neked ott van a másik unokád! -Láttam a megdöbbent arcát folytattam-Várj hogy is hívják Ketrin-mondtam tetettet gondolkodással-Szóval tudod, hogy mi történik egy ilyen babával úgy hogy nem kell nekem semmit sem mesélnem.Egyet kérek tőletek!Hagyatok minket békén.Éljünk egymás mellet boldogan, mint ha nem is ismernénk egymást.
-Honnan tudsz te Ketrinről?Na és hogy kérheted hogy hagyunk békén?mintha nem is ismernénk Bella?A lányom vagy és a gyermeked az unokám és Edward az apja.-mondta hitetlenkedve.
-Sok mindent tudok én.Biológilag lehet hogy ő az apja , de nem érdekelte 200 évig akkor ne most kezdjen el érdeklődni!Se ő sem ti!Gondoltatok volna erre akkor mikor hagytatok csak úgy kisétálni az ajtón.Mert én már nem az a kedves kis elesett Bella vagyok akin ti kétszer is átgázoltatok.Nem ! A gyermekemet megvédem mindentől én mindenkitől!Ebben biztos lehetsz.-Carlisle lehajtott fejjel elgondolkodott majd rám nézet és úgy válaszolt.
-Bella itt nem vagytok biztonságba nélkülünk!-jelentette ki határozottan,mire én csak karba tettem a kezeimet és felhúztam a szemöldököm.
"

2016. január 23., szombat

24.fejezet

Sziasztok!
Itt a kövi fejezet.Nem lett olyan jó, de igyekszem a kövi fejivel is.
Jó olvasást és remélem kapok egy kár komit is.
Puszancs annamari

Renesmee szemszöge:
-Ideje menni tesi lesz -húzta el a száját Carlie
-Emilynek és Edwardnak és nekünk Jasperrel is tesink lesz.mehetünk együtt
-Rendben van-mondtam
A tesi gyorsan el ment, pláne hogy szabad foglalkozás volt, a lányok röplabdáztak a fiúk fociztak Én Carlieval  Alicel és még egy pár lánnyal akit nem ismerek, és a másik csapatba volt Emily és a többi lány.Emilynek nem tetszhetünk, mivel folyton próbált valamelyikünket eltalálni,de mi mindig vagy vissza ütöttünk, vagy elléptünk az ütései előtt.De egy óvatlan pillanatban Carlie leütötte a labdával.jót nevetünk magunkba.Az óra végén mikor átöltöztünk mentünk ki a parkolóba, ahol már anya várt minket.
-Szia!-köszöntünk mind ketten, de anya valamiért ideges volt.
-Mi a baj anya?-kérdezte Carlie
-Semmi!Miből gondoljátok, hogy van valami baj?-húzta fel a szemöldökét
-Hát csak látszik rajtad, hogy valami bánt.Csak nem találkoztál a vámpír dokival?-kérdeztem mire anya olyat fékezte hogy beütöttem a fejem a műszerfalba.
-Aú ez fájt! Mi van anya mit mondtam?-közben maszíroztam a homlokom
-Ne haragudj, nagyon fáj?-megráztam a fejem-de mondjatok csak honnan  tudtok a vámpír dokiról?
-Hát tudod nem egyedül van, heten iskolában járnak, és még van a doki meg a felesége-mondtuk anya meggyötört arcal nézet ránk.
-Fel ismertek titeket:?
-Nem de azt mondták, hogy hasonlítunk valakire.Alice azt mondta hogy a legjobb barátnője volt de valami baj miatt külön váltak és a barátnője meghalt-mondtam mire anya szeme elkerekedett.
-Ti beszéltetek velük?
-Igen Alice  mellet ültem és elkezdtünk beszélgetni az ebéd szünetbe meg együtt ebédeltünk a testvéreivel is.úgy gondoltuk, jobb ha többet megtudunk róluk.De azt nem értem, hogy Jacob miért nem szólt róluk.
-De szólt csak én nem akartalak titeket ezzel terhelni-nézet ránk bűnbánóan
-Jó de akkor is vadászat közben is összefuthatunk arra nem gondoltál?-mondtam miközben megérkeztünk.
-Jó igazatok van .-hagyat annyiban anya-na de gyerünk Renesmeenek még el kel készülnie.-váltott témát anya.
Annyira belefeledkeztem a vámpírokba, hogy ki is ment a fejemből az este.hirtelen elöntött a pánik.
-Úr isten! Mit vegyek fel?Még el is kell készülni.ó  nem leszek kész időben.mondtam és megragadtam anya kezét és felhúztam a szobába.amikor beértünk, szembe néztem anyával.majd megszólaltam.
-Anya segíts kérlek válasz ki nekem ruhát még én lefürdök?-anya csak bólintott, majd ment a gardróbomba én meg a fürdőbe megnyitottam a csapot majd vissza mentem a szobámba fehérneműért és a törölközőért. és már mentem is fürdeni.Nem asztattam magam a vízben sokáig sietnem kellet.Még én fürödtem, anya addig előkészítette a ruhám.Azért kérem mindig őt,mert egyforma az ízlésünk.Anya mindig azt mondja, hogy ember korában nem így öltözködött,de mióta vámpír azóta megváltozott.Most egy lila pántos felsőt amin pillangó volt kirakva stasz kövekkel és egy sötét szürke nadrágot, meg egy hozzá illő lila balett cipőt és egy szürke dzsekit amit ha fázok felvehetek.A hajamat leengedtem.Még egyszer megnéztem magam a  tükörbe amikor meghallottam Jake hangját,majd rögtön Carlie rontott be a szobámba vigyorogva
-Renesmee!A háziállat megérkezett és csak rád vár-még ő mindig vigyorgott és csak a szememet forgattam.
-Először is van neve!!Másodszor megyek már-mondtam és indultunk le a lépcsőn.
Lent volt mindenki rajtunk kívül Anya Tiff Jake.Mikor megláttam Jaket egy testhez simuló fekete pólóban amin egy farkas fej volt és egy sötét kék nadrág.Eszméletlenül jól nézet ki,jó első perctől vonzódom hozzá de most még jobban tetszik.Mikor leértünk Carlie leült én meg anya mellé álltam.
-Szia!Gyönyörű vagy-mondta és végig máért én meg elpirultam zavaromban és elmormoltam egy "köszönömöt" és lehajtottam a fejem-Indulhatunk?
-Persze-válaszoltam és adtam egy puszit anya arcára, majd felkaptam a táskám és mentem is az ajtóhoz ahol Jake várt.De anya még oda szólt
-Vigyázz a lányomra Jacob!
-Ne aggódj!Még az életem árán is vigyázok rá!-jelentette ki majd indultunk kifelé az ajtón.Majd beszálltunk Jake kocsijába és elindultunk Port Angelesbe mozizni.Bár a filmből nem sokat láttunk, mert folyton egy mást néztük,de nem érdekel.A film végén beültünk egy kajáldába.Én rendeltem egy hamburgert és sült krumplit és lightos colát.Jake ennek a  háromszorosát rendelte. A pincér nagyot nézet és vissza és kérdezte a mennyiséget.mi pedig jót kuncogtunk rajta.Még vártuk a kajára beszélgettünk.
-Te valóban meg fogod ennie ezt a sok hamburgert?-kicsit én is kételkedtem benne
-Hidd el elfog fogyni-vigyorogva
-Hát ha te mondod.-válaszoltam.
Sokat beszélgettünk evés közben is és még egész haza felé úton .Elmesélte az eddigi életét.bár nagyon rossz volt hallani hogy szerelmes volt az anyámba, de ezt neki semmiért sem mondtam volna ki.Én ugyan úgy elmeséltem az életem, hogy mennyire rossz volt amikor anya nem velünk volt.és milyen gyerek csínyt követtünk el Carlieval.Észre sem vettem mikor érkeztünk meg, csak arra lettem figyelmes, hogy Jake leállítja a motort.Majd kiszállt és kinyitotta a kocsi ajtót nekem is.
-Hát megérkeztünk-sóhajtotta
-Igen.Köszönöm az estét-mondtam pipacs vörösen
-Nagyon szívesen és remélem lesz még ilyen-mondta kicsit vidámabban.
-Ha szeretnéd,felőlem lehet-válaszoltam félig kitérve.
-Te döntesz.Bár mikor a rendelkezésedre állok.-mondta szatulálás közben.
-Jó akkor megbeszélünk egy időt.-mondtam nevetve amin ő is mosolygott.
Adtam egy puszit az az arcára,majd elköszöntünk egymástól és elment.

Bella szemszöge:
A kórház felé menet végig azon imádkoztam, nehogy Carlisleal keljen egy helyen dolgozni.Nem vagyok felkészülve arra hogy újra találkozzak velük.De a munkán kívül is bár hol bármikor összefuthatunk.hiszen egy helyen lakunk mi is ugyanúgy vadászunk és a lányok suliba járnak sok helyen találkozhatunk.
Amint oda értem leállítottam a kocsit és kiszálltam a portán megkérdeztem hova kell mennem az állás miatt.Az útba igazítás után már ott is voltam, de nem volt ott senki,így úgy gondoltam, hogy bekopogok.Egy szabad után bementem.
-Jó napot! Az állásra interjúra jöttem-mondtam De már tudtam hogy hiába volt minden imám ez nem vált be.Háttal állt nekem majd megfordult, és szembe találtam magam egy megdöbbent aranybarna számpár nézet rám.

2016. január 17., vasárnap

23.Fejezet

Sziasztok!
Tudom, hogy régen tettem fel frisst,de most ezt pótolom :)
Remélem azért kapok komikat is.Nagyon örülnék neki.
Jó olvasást!
Puszancs 
Annamari

(Renesmee szemszöge:)

-Szia Renesmee vagyok de nyugodtan szólíts Nessienek.-mondtam én is.Többet óra végéig nem beszéltünk, de egész végig figyelt már nagyon frusztrált, így eldöntöttem, hogy mihelyt kicsengetnek, megkérdezem hogy mi ilyen érdekes rajtam.Amikor meghallottam a csengőt elkezdtem pakolni.de Alice még mindig bámult.Nem bírtam tovább.
-Bocsi de megmondanád, hogy mit bámulsz ennyire rajtam?Tudod elég idegesítő.-mondtam nyugalmat erőltetve magamra
-Ne haragudj, de annyira hasonlítasz egy nagyon régi barátnőmre.És ez sok sebet szaggatott fel-mondta és ha tudott volna sírni már zokogott volna.
A terem üres volt már csak mi ketten voltunk bent.
-Ne haragudj nem tudtam.ha tudom nem szólok.Bár nem láttalak még és nem voltam amnéziás sem szerintem nem én vagyok.Biztos az egyik klónom volt a barátnőd-mondtam és próbáltam jobb kedvre deríteni.El is mosolygott a mondatom hallatán.-Vagy lehetek az új barátnőd-folytattam bólintott Majd hirtelen vigyorgott.
-Szeretsz vásárolni?-kérdezte csillogó szemekkel
-Nem nem  rajongok érte , de nem is utálom mit anya..vagyis a nővérem -hupsz ez kicsúszott.
-Elmegyünk ma suli után vásárolni?-hogy vigyorog és azok a kutya szemek.nem lehet ellenállni.
-Ne haragudj, de mára már van programom-mondtam mosolyogva.
-Ó de kár, nem bírod lemondani?Olyan jó lenne senki nem akar velem jönni .Kérlek gyerünk ma-kérlelt kiskutya szemmekkel.Nagyon nehéz volt megállni hogy ne vágjam rá az igent.de muszáj.
-Ne haragudj de nagyon  fontos nekem .Randizni megyek és ezt nem akarom lemondani semmiért sem.
-óh akkor megértem,de akkor holnap?ugye holnap nem randizol?
-nem holnap szerintem nem .-Mondtam majd a nyakamba ugrott.
-De jó akkor holnap.Hány órád lesz?az én kocsimmal megyünk?-és mondta de már nem bírtam vele a tempót, hogy lehet valaki ennyire hiperaktív és ennyit beszélni.
Csak arra lettem figyelmes hogy kicsit rángatnak.
-Nessie figyelsz te rám?-
-Persze, de gondolkodom, hogy milyen órám lesz.-hazudtam
-Akkor nézd meg én meg megmutatom.
-Irodalom.
-Nekem rajz, de elkísérlek rendben?-mondta én meg bólintottam.Még sokat beszélgettünk és kérdeztük egymást.még el nem értünk a teremig. ott el váltunk, hogy majd az ebédnél talizunk.
a napom egész nap azzal telt, hogy minden órán be kellet mutatkoznom egy kicsit unalmas volt.De az óra többi részében hagytak hogy felzárkózzak.pedig ha tudnák, hogy nem ez az első iskola amit kijárok.Vajon hány vámpír van még itt rajtunk kívül Alice azt mondta hogy van egy pár testvére de nem mondta hogy mennyi.Van velük egy félvér is hosszú vörös haja van neki kb velem egy magas..neki lassabban ver a szíve, nekünk viszont egy kicsit ver gyorsabban az embernél ő sokkal inkább hasonlít vámpírra mint mi.de azért fel lehet ismerni ha valaki ismeri a vámpírokat.Meg láttam Carliet ahogy beszélget egy pár lánnyal és fiúval.hát igen Carlienál csak így megy.oda mentem hozzájuk bemutatkoztam és megfogtam Carlie vállát, hogy tudjuk beszélgetni gondolatba.
-Carlie Nem csak mi vagyunk vámpírok
-Tudom találkoztam kettővel én is
-gondolta és megmutatta hogy hogy néznek ki.Egy lány és egy fiú.A fiú magas bronz barna haja van és és egy vörös hosszú hajú lány.egy más kezét fogták szóval akkor együtt vannak.
-Akkor már négyen vannak és is kettővel találkoztam
-Nem értem a falka miért nem szólt róluk?
-kérdezte de válaszolni nem tudtam mert hirtelen valaki befogta a szemem .Beszagoltam a levegőbe és megéreztem Alice illatát.
-Na ki vagyok-mondta torzított hanggal
-Hát azt hiszem hogy te Alice vagy
-Hogy találtad ki?Na mindegy csak azt akartam kérdezni, hogy van kedved velünk ebedélni?-kérdezte.Nem akartam megbántani azzal hogy nem ülök oda.Na meg amúgy is megkénne tudni hogy hányan vannak.
-Carlie szerintem jobb volna ha odaülnék.úgy könnyebben megtudjuk, hogy hányan vannak.-üzentem neki gondolatban.
-Rendben de én is veled megyek!-válaszolt ugyan úgy.
-Oké, de nem baj, ha Carlie is jön?-kérdeztem bár tudom, hogy úgy is bele megy.
-Ha szeretne akkor tőlem oké.-mondta már vigyorogva.
-Jól van menjünk mert már éhes vagyok.-Mondta Carlie
Együtt indultunk el az ebédlőbe,nagyon sokan voltak már bent tekintettemmel kerestem a többi vámpírt.Hamar meg is láttam őket külön ültek a többi diáktól.Hatan ülnek az asztalnál és ugye velünk van Alice így akkor heten vannak.Jó nagy klán ez tény és való.Meg vettük az ebédünket,ami nekem csak egy ásványvízből és egy salátából állt még Carlienak egy sajtburger és Cola.Alice is vett egy sajtburgert és egy ásványvizet bár nem eszi meg, de a látszatot tartani kell.Elindultunk a vámpír asztal felé egyre idegesebb lettem, bár nem tudom miért.Mikor oda értünk az asztalukhoz, a két vörös lányon kívül mindenki döbbenten nézet ránk.Ja igen hasonlítunk valakire.
-Sziasztok-köszöntünk mindhárman.
-Sziasztok!-köszöntek ők is mikor megtalálták a hangjukat.
-Na figyuzzatok! Ők itt Renesmee és Carlie.-mondta miközben leültünk az asztalhoz
-Lányok ők itt Emmet Rosalie Jasper Edward Emily és Ketrin.Ők a testvéreim
-Uh véletlenül nem rokonok a húgival?-Kérdezte azt hiszem Emmet
-Emmet!-Szólt rá a szőke szépség.Talán Rosalie
-Na most mi van?De nézzetek rájuk mennyire hasonlítanak rá.-kezdte megint.Megint hogy hasonítunk.
-Nem Emmet ők nem azok!-jelentette ki-Hallgasd és majd megtudod.-mondta tovább
-Jó sokan vagytok testvérek -szólalt meg Carlie.
-Igen tudod minket örökbe fogadtak a nevelő szüleink,bár aki vér szerinti testvér az Rosali és Jasper na és Emily és Ketrin-fecsegett tovább a kis kobold
-És mióta laktok itt?-most én kérdeztem
-Nem régtől egy pár hete költöztünk ide mert az apánk itt kapott állást a Forks i kórházban.
-Az jó a testvérünk is a kórházban fog melózni mint nővér.és előtte hol laktatok?-folytattam a kérdeződést.
-Miért kérdezel ennyi mindent?-vágott közbe a vörös hajú azt hiszem Emily
-Bocs csak tudod szeretek beszélgetni és azt hiszem hogy nem bűn érdeklődni.Vagy igen-mondtam neki én is.Nem kedvelem ezt a nőt
-Nem dehogy is!Igaz Emily?Egyébként Alaszkából költöztünk ide.Ti ugye Olaszországból?
-Igen , bár nem sokat laktunk ott,de jó hely.Voltál már ott?-kérdezte Carlie Alicetől.
-Egy párszor, de nem a városban járkáltunk, hanem ismerősünket látogattuk meg.Meddig éltetek ott?
-Csak 5 évet.-Mielőtt még tovább feszíthettük volna a húrt vége lett az ebéd időnek,így még volt egy óránk ami közös volt Carlieval Tesi.

2016. január 1., péntek

22.fejezet


sziasztok!
Boldog Új Évet Kívánok Nektek.
Na és itt a kövi fejezet.
Jó gyógyír másnaposságra :)
Jó olvasást!
Puszancs Annamary



-Most hagy magamra kérlek, nem csinálok semmit de gondolkodnom kell.-suttogta
-Bella ugye nem ..-mondtam volna de közbe vágott
-Nem nem foguk elmenni ! nem adom meg senkinek azt az örömöt! és a lányom boldogsága többet ér mint bármi!-mondta majd elrohant.
Vissza sétáltam a házba és leültem a nappaliba ahol csak Tiffany volt.
-A lányok hol vannak?-kérdeztem erre tiff elmosolyodott
-Már mint renesmee?fent vannak a szobájukba.-látta hogy most nincs  kedvem így folytatta -JAcob mi a baj
-Semmi -mondtam tömören.
-Na látom hogy van valami, elmondod vagy nézzek utána?
-nézz utána-mondtam és vártam mit reagál
-Mi? Ezt miért csak most mondod?JAke ezt tudod mit jelent?-Hangosan beszélt mire én befogtam a száját.
-Tudom Tiff tudom, és ez miatt Balle is kiakadt egy kicsit.
-Látom és megértem őt de majd lenyugszik .
-Fel megyek Nessiehez egy kicsit.-mondtam és tiffany csak nézett rám értetlenül -Renesmeehez! Csak túl hosszú a neve és amúgy s jobban illik neki a nessie-mondtam és mentem is fel a lenyomatom szobájában.Halkan bekopogtam és vártam  hogy mikor enged be.Egy "szabad" után benyitottam ott feküdt az ágyon és nézte a plafont,ahogy közeledtem teljesen elcsodálkoztam, olyan gyönyörű még ilyenkor is.istenem most úgy oda mennék mellé és csókolgatnám és simogatnám őt, de nem tehetem. Csak amit ő szeretne csak azt teszem és még ő nem Kérre addig semmit nem teszek, bár nagyon nehéz lesz.mikor oda értem elé rám nézet  és a szembe nézet amitől meszünk körülöttem  minden és csak ketten voltunk.hosszú percekig csak néztük egy más szemét, majd erőt véve magamon megszólaltam
-Van egy perced számomra?
-Persze mond-mondta és felült mutat a kezével, hogy üljek le az ágyra.a szívemet melengette ez a gesztus, tudván hogy a közelébe enged.
-Na szóval mi lenne ha elfelejtenénk a bevésődést és csak simán megismernénk egymást?-mondtam mire Nessie  elgondolkodott, majd bólintott.
-Na lássuk csak , mi lenne ha holnap délután elmennénk moziba és utána beülnénk valahová enni?-mosolyra húzódott a szája ami engem is mosolygásra késztettet.
-Ez jó ötlet.így legalább megtudjuk ismerni egymást.
-Igen,de mint mondtam semmit sem akarok....-kezdtem de befogta a számat, amikor hozzám ért csak úgy pattogtak a szikrák.
-Hé az előbb mondtad, hogy felejtsük el a bevésődés!Nem azért megyek el veled, mert kötelezőnek érzem, hanem mert szeretnélek megismerni!-jelentet ki határozottan csillogó szemekkel, majd elvette a kezét a számról.ennek nagyon örültem ami vigyorgásra késztettet.
-Rendben.akkor holnap mondjuk délután hatkor neked megfelel?
-Meg, akkor hatra gyere értem.De megmutathatnád a várost is mert nem ismerek itt semmit sem.-ezek szerint tényleg velem akar lenni.Istenem köszönöm.
-De most mennem kell járőrözni,majd holnap akkor  hatkor találkozunk -mondtam és álltam fel nyomatékot hagyva a szavamnak.Nessie is fel állt az ágyról és előttem egy lépéssel megállt.
-Rendben.
-Ja és mi volna ha nem Renesmeenek hívnálak?Hanem Nessienek?kérdeztem félve
-Nessie?Hm ..nekem tetszik-mondta mosolyogva.bólintottam egyet és épp indultam volna kifelé.de előtte elköszöntem még tőle muszáj volt rá néznem.Olyan gyönyörű
-Akkor szia és jó éjt neked.
-Köszönöm és neked is jó járőrözést-mondta és megpuszilta az arcom.elpirulva mosolygott rám .ilyenkor még szebb.A szívemet csak úgy melengette a boldogság, amit az életembe hozott.rámosolyogtam majd kiléptem a szobából.

Renesmee szemszöge:
Reggel fáradtan ébredtem.nem aludtam sokat, valamiért a mai randin járt az eszem.Be botorkáltam a fürdőbe gyorsan lefürödtem fogat mostam megfésültem a hajam  és leengedve hagytam.Vissza menetem a szobába ahol anya már kiválasztotta a ruhámat mára a suliba.Igen ma már suli van.Az első napom a forks i gimibe.Egy fekete cső nacit és egy világos szürke pulcsit és egy barna mellényt hozzá egy magassarkú barna csizmát készített ki nekem anyu.Bár a vámpírok nem fáznak, de a félvérek igen.bár kevésbé mint egy ember.Mikor kész voltam elindultam lefelé, de közbe dörömböltem Carlienak az ajtón, hogy mozogjon egy kicsit.mindig olyan lassú.Mikor leértem  anyát találtam a  konyhában épp a reggelit készített nekünk.
-Jó reggelt-mondtam majd megpusziltam az arcát.
-Neked is jó reggelt.-mosolygott anya.
Majd leültem az asztalhoz ettem egy pár falatott,de most valahogy nem voltam éhes.Mikor végeztem megköszöntem anyunak de Carlie még sehol nincs.
-Carlie mozogj már még oda is kell találni.-kiabáltam fel neki.
-Jövök már, csak bekapok egy pár falatott és mehetünk is.Az meg egyébként a te hibád, hogy meg kell találni, hogy hol van a suli, mert te nem nézted meg hogy hol van.
-Miért te nem tehetted volna meg?
-Nem én nyávogok.
-Na jó elég !Ne veszekedjetek! Ma különben is én viszlek titeket be és én is hozlak el!-Jelentette ki anya
-MI?De miért? ez tök égő-nyavalygott Carlie
-Miért?-kérdeztem mert nem értettem
-Senkit nem hord az anyjuk a suliba-mondta magától érthetően
-Ja csak mások anyja nem olyan fiatal mint a miénk?Most őszintén ki hinné el hogy a vér szerinti  anyukánk vagy?
-Na jó igaz!De miért nem mehetünk egyedül?
- Mert így megtudom mutatni hogy hol van, és amúgy is útba esik.ugyan is megyek állás interjúra.
-Ó ezt nem tudtam.Na és hova jelentkezel?
-A kórházba nővérnek-válaszolt vidáman
-Na akkor ezt megbeszéltünk.akkor indulhatnánk is.
-felőlem.-egyeztem bele.
Mikor mindenki össze szedte a cuccait beültünk anya Volvojába és elindultunk Nem akartam vitatkozni, így én hátra ültem Carlie elől anyával .Carlie bekapcsolta a  magnót és mind a hárman énekelni.hamar a sulihoz értünk ami már hemzsegett a diákoktól.Gyors elköszönés után elköszöntünk és kiszálltunk anya pedig ment is tovább.
-Na gyere keressük meg az irodát-szóltam oda Carlienak aki a diákokat figyelte.
-Jól van menjünk.
Mentünk keresni az irodát kicsit tartottam attól, hogy nem találjuk meg időben.de szerencsére könnyen ment.Bekopogtunk majd bementünk ahol egy őszhajú kék szemű alacsony idős néni volt bent.amikor bementünk rögtön leült az asztalhoz.
-Jó napot! Miben segíthetek?
-Jó napot! Mi vagyunk az új diákok.-kezdtem de félbeszakított
-Á igen Renesmee és Carlie Swan ugye?-nézet ránk
-Igen-válaszolt tömören a húgom.
-Rendben itt vannak az órarendetek .Melyikőtök Carlie?-kérdeztem  Rá mutattam a húgomra majd oda adta neki a papirokat és utána nekem is.-ennyi és még ezeket a tanárokkal aláíratva vissza kell hozni.Ja és a térkép az iskolához.Most már tényleg ennyi és üdvözlöm önöket az iskolánkban,Jó tanulást kívánok.
-Köszönjük Viszlát.-mondtuk majd mentünk is ki.
-Neked milyen az első órád?-kérdeztem Carlietól
-Irodalom,315-ös teremben ,neked?
-Történelem a 220-as terem
-Oké az enyém tudom merre van-mondtam neki vigyorogva
-Ó te okostojás és honnan is tudnád?
-Mert elmentünk előtt miközben kerestük a tanulmányi irodát.-még mindig vigyorgok.Mire felsóhajt
-Jó neked, na én megyek és kersek egy jó pasit aki segít eligazodni-Hát ez is csak Carlie lehet.
-Nem kell ahhoz jó pasi hogy megtaláld a termet -forgattam meg a szemem
-Persze mondja az aki megtalálta "miss tökély pasit"-most ő forgatta a szemeit.Inkább nem szóltam rá semmit hanem gyorsan elmorogtam egy "sziá"-t és mentem a terem felé.Mikorra oda értem bent volt majdnem mindenki még a tanár is.Bemenetem köszöntem és megálltam a tanár előtt.
-Jó napot!Maga az új diák ?
-Igen Renesmee Swan vagyok-mondtam majd oda adtam a papírt hogy írja alá.
-Rendben van köszönöm szeretném ha bemutatkoznál az osztálynak-mondta
Uh utálok bemutatkozni.Olyan vagyok mint anya nem szeretek a középpontban lenni.Az ajtó becsukódott majd mindenki csöndben várt, hogy bemutatkozzak.hát hajrá Renesmee.
-A neven Renesmee Swan .Most költöztünk ide Olaszországból....-kezdtem de kopogtak az ajtón.Majd benyitott egy alacsony kobold szerű lány.fekete haja hófehér bőre és arany barna szeme .Nem is ember hanem egy vámpír .Beleszagoltam a levegőbe és megéreztem hogy tényleg vámpír.Bár nem tartottam tőle, hisz ő is vega de nem tudtam hogy Jacobnak mással is van szerződésük.Ahogy rám nézet még fehérebb lett ha lehet ilyet mondani.Valamit látott rajtam, vagy észre vette hogy félvér vagyok? Nem tudom de úgy bámult mint aki szellemet látott.
-Elnézést tanár úr.-mondta majd leült.A Tanár csak bólintott.Majd újra rám nézet,hogy folytassam.
-Nos mint mondtam a nevem Renesmee és most költöztünk ide Olasz országból két testvéremmel és unoka nővérünkkel.A szüleink meghaltak még amikor kicsi voltunk az  iker tessómal. -mondtam el a betanult szerepet.
-Köszönjük!Foglaljon helyet Miss Cullen mellet ott van már csak hely.-Mondta én meg elindultam a vámpír mellé.végig engem nézett.még akkor is mikor oda értem mellé és leültem a székre.
-Szia Alice vagyok-mondta