1.fejezet

/Bella szemszöge/

Már 2 éve hogy Edward elhagyott, azóta elég sok minden történt velem. A szüleimet Victoria megölte, hogy ne hadjon tanukat, de mielőtt velem is végezhetett volna a farkasok közbeléptek és megölték.
A temetés után elköltöztem Londonba és most itt élek egy boltban dolgozom eladó ként.
A legjobb barátnőm Tiffanyval együtt béreljük a lakást és egy helyen is dolgozunk.
Tiffany Hosszú barna haja van és aranybarna szeme, igen ő is egy vámpír. Majdnem a vacsija lettem, amikor látta, hogy nem ellenkezem, sőt még én kérem, hogy öljön meg, akkor megkérdezte, hogy miért akarom, és elmondtam neki mindent, ez után már nem akart megölni, hanem  szépen összebarátkoztunk és segítettem neki áttérni az állatvérre.Ugyan olyan alacsony és  Vásárlás mániás mint Alice , bár még most sem szeretek úgy vásárolni, de azért a kedvéért eljárok vele, de most semmi  kedvem nincs. Sajnos még mindig Culleneken jár az eszem, és  bár nem mutatom és nem mondom, de még mindig Edwardot szeretem és a hiányát soha  nem  fogom megszokni, ahogy a többi Cullent sem, mindenki még Rosalie is hiányzik.
De ő már nem szeret hiszen megmondta, amikor szakított velem.Először arra gondoltam, hogy megkeresem őket, de nem tudtam hol is kereshetném , de aztán rájöttem, hogy felesleges lenne, mert már nem szeret és csak nekem lenne rosszabb, ha még egyzser látnám őket.
A gondolkozásból Tiffany rángatott vissza a jelenbe.
-Bella! Hallod,hogy mit beszélek?
-Ja, igen  csak egy kicsit elkalandoztam, mit is mondtál az előbb?
-Csak azt hogy akkor megyünk vásárolni? Légysziiiiiiii- Pontosan olyan mint Alice, még a boci nézést is utánozza, és sajnos ennek nem bírok ellent mondani.
-Tiffany! Tudod, hogy nem szeretem, ha így nézel!-Szóltam le a barátnőmet
-Jaj Bella ne csináld már olyan jó lesz majd meglátod!
-Na ja gondolom - sóhajtottam , és már indultunk is a plázába, de ami ott várt azt soha nem gondoltam volna.

/Alice szemszöge/

 2 éve hagytuk el Forksot, azóta már senki sem a régi, még Rosalie sem , pedig akkor még nem szerette Bellát, de most már tudja, hogy Bellának köztünk volna a helye.
Most éppen Londonban lakuk, és egy kicsit unatkozok, Jasper vadászni ment Emmettel és Rosal. Carlisle dolgozik a kórházban ,Esme pedig az árvaházba ment meglátogatni az árva gyerekeket. Edward hmm Edward őt viselte meg a legjobban, azóta semmi nem érdekli, nem olvas mások gondolatában sem, Beszélni is csak akkor beszél, ha kérdezik, máskülönben meg sem szólal még vadászni is csak akkor megy el, ha Esme vagy én kérjük, hogy menjen.
Már éppen eldöntöttem, hogy ha vissza jön Jas akkor elmegyünk vásárolni egy kicsit.
Aztán látomásom lett, a plázába voltunk Jasperrel  az egyik nő ruha boltban és  ott volt egy barna hajú, alacsony lány ráadásul még vámpír is, aki egy próbafülke előtt állt és toporgott, hogy mikor jön ki az aki bent van, de amikor kijött akkor  láttam, hogy ki is az aki a fülkében volt.Bella lépet ki egy fekete top és egy sötét kék  térdig érő szoknya volt rajta,pont egymásra néztünk.
Itt megszakadt a látomásom, remélem hogy Edward nem látta, mert akkor biztos, hogy tovább kell költöznünk, és még egyszer nem engedem, hogy a húgomat elveszítsük Edward hülyesége miatt és az egész család is szenvedjen.
Amikor Jasperék vissza értek a vadászatból, nehezen de rá vettem Jaspert, hogy menjünk el vásárolni, mert addig sem gondolok a múltra és nem szomorkodom, és egy kicsit őt is felvidítom, mert hát neki is nagyon rossz, mert érzi mindenki érzelmeit.Amikor épp ki akartunk menni az ajtón Rosalie és Emmet a nappaliban voltak és mielőtt még kiérhettünk volna. Emmet megszólalt.
-Ti meg  hová settenkedtek? az egyik szemöldökét felhúzva
-Alice vásárolni akar menni, és rávett, hogy menjek vele én is, és nem settenkedünk -válaszolt a szerelmem, mielőtt én megszólalhattam volna.
Rosalienak megcsillant a szeme, hoppá erről szólnom kellet volna Jaspernek .
De szerencsére Jasper megérezte, hogy nem szeretném hogy ha más is jönne. Mielőtt Rosalie megszólalt volna, a szerelmem megint beszélni kezdett.
-Azon kívűl még mást is akarunk csinálni ketten-mondta, mire én meg könnyebültem.
Emmet beszólásai után indultunk is a plázába, nagyon izgatott voltam, hogy mit fog szólni Bella ha meglát, és ezt Jasper is észre vette.
-miért izgulsz? és miért nem jöhet Rosalie helyettem?
-hát....- kezdtem, de nem tudom hogy mondjam el neki.
-Alice, tudod, hogy mindenben támogatlak, szóval gyerünk kivele! -kért meg a szerelmem
-na jó volt egy látomásom, miszerint Bellával fogunk találkozni a plázába-mondtam
-akkor ezért akartad, hogy csak ketten jöjjünk ,igaz?- nézet rám
-igen ezért,de azt már nem láttam, hogy mit reagál rá Bella-mondtam kicsit letörten
-ezért vagyok én veled, nem?kérdezte, de inkább kijelentés volt, mint kérdés
-igen ez jó ötlet, de nem sokára kiderül, már várom.
A többi utat csöndben tettük meg, ahogy odaértünk egyből abba a boltba mentünk, ami a látomásomban is volt, de ahogy beértünk megéreztük annak a vámpírnak a szagát aki a látomásomban is volt, de Bella illatát is éreztük és ez melegséggel töltött el, alig várom, hogy lássam.közben Jasper szólt oda, hogy csak én halljam.
-Egy vámpír is van itt- mondta kicsit feszengve.
-nyugi kicsim ő Bellával van -feleltem mosolyogva
Jasper kicsit meglepődött, de utána rendezte az arc vonásait.
Már láttam azt a vámpír lányt a fülke előtt, de nem kellett sokat várnunk, hogy meglássuk Bellát, ahogy kilép a fülkéből.Amikor ránk nézet a szeméből nagyon sok érzelem látszott, harag, öröm , bánat, félelem nem kellet Jasper képessége sem, hogy ezt tudjam.